Aki gazdag az meg tovább hízik

A gazdagok nem véletlenül gazdagok - dívik a mondás üzleti körökben, és nem véletlenül. Példának okáért a fent említett kör nem szeret fizetni, csak ha már nagyon muszáj. Sőt, néha még akkor sem. Ennek egyik oka az, hogy minél később adja ki a pénzt a kezei közül, annál tovább kamatozik a számlákon. Persze a bírósági eljárást elviekben nem jó megvárni, hisz akkor a tartozást kamatokkal együtt kell fizetni, így egyesek csak pár felszólításig mennek el.

Azonban sokan tovább mennek, főleg a kisvállalkozások kihasználása okán. Ugyanis tudják, hogy egy ilyen gazdasági per - amit ők biztos elbuknának - akár 3-5 évig is eltarthat. Igaz akkor kamatostul kapná meg a vállalkozó a pénzét, azonban addig valahogy meg kell élnie, ami neki nagy probléma - míg a gazdagnak nem igazán. Így olyan ajánlatokra ad, hogy fizet ő, csak kevesebbet, ám azt azonnal. A legtöbb vállalkozó meg rábólint, hisz ő nem bír ki pénz nélkül 3-5 évet. De vannak akik ennél is rosszabbul járnak.

A bírósági hercehurca bőven elég arra, hogy a tartozó céget felszámolják, majd a tulaj egy újat alakítson, hogy azon keresztül fosszon ki még több kis vagy középvállalkozót. A felszámolt cég meg ugye már nem tud fizetni (az egyes jogi felelősségek törvénypontjait például fizetésképtelen nagymamákkal játsszák ki), így az alvállalkozó pénze elúszott, hiába dolgozott tökéletesen, és tartotta be a szerződése minden pontját, akár szóról szóra. Vannak, akiknek ebből elegük lett.

Senki senkiben nem bízik

Sok vállalkozó van, aki azért nem üt meg keményebb hangot, vagy azért nem lép jogi útra, mert fél, hogy akkor a következőkben nem kapna munkát - „elvégre ezek ott fenn ismerik egymást”. Ráadásul a válság térnyerésével, és az egyre kevesebb munkalehetőséggel ez a hozzáállás egyre inkább erősödik. De vannak akik a médiához fordulnak, vagy épp tiltakozó gyűlésekkel adnak hangot követeléseiknek - mint a Hídépítő Zrt. alvállalkozói nemrég.

Az egyik leghatékonyabb, ám kissé radikális eszköz az, hogy visszaveszik azt, amiért nem fizettek: például egy házból kibontatta és elszállította azokat az ajtókat egy alvállalkozó, amiket ő szerelt fel, miután hosszú időn át nem kapta meg a munkájáért járó bért. Annyi viszont igaz, ha mindenki így járna el, akkor a nagyok minden esetben időben fizetnének.

Rada Tamás kert- és parképítő kisvállalkozó már háromszor került csődközeli helyzetbe a nagyok pénzügyi játékai miatt, pedig szinte állandóan van munkája. Mikor ebből elege lett, akkor a médiához fordult, majd tüntetést szervezett, ami a többi vállalkozó félelme miatt elmaradt.

Végül egy honlapot alapított (cegbaratok.com), amelyen a vállalkozókat kívánja összefogni, egy közös adatban létrehozására. Az adatbank használatával - a referenciák és eddigi tapasztalatok megosztásával - elviekben lehetne ellenőrizni a megbízók megbízhatóságát, és így esetleg kikerülni egy kétes kimenetelű üzletet. Csakhogy a honlap eddig nem sokszor segített, így Rada is Bajnai „biztos kezében” bízik.

A biztos kéz program

A Bajnai kormánya munkahelyek megőrzésén kívül az építőipar megmentését is célul tűzte ki - a biztos kéz program pedig mindkét elgondolásba beleillik. Hisz a munka akkor ér valamit, ha a munkát végző személy meg is kapja a dolgáért járó bért, és az építőiparban felhalmozódott 200 milliárdnyi köztartozás pedig egy épp eldőlő országos dominójáték-alakzatát veszi föl, aminek becsapódását nem szívesen hallgatná végig a kormány.

Így az Ausztriában és Németországban már alkalmazott biztos kéz programot kívánják itthon is megalapozni, némi plusz szigorral. Ennek lényege, hogy az építtető, a fővállalkozó és az alvállalkozó egy közösen megbízott, úgynevezett "biztos kéz" szervezeten - ügyvédi irodán, bankon, állami beruházások esetében pedig a Magyar Államkincstáron - keresztül szerződik egymással. Ez elviekben megállítaná a körbetartozásokat, és a fővállalkozó is csak akkor kapná meg a teljes pénzt, ha már kifizette az összes alvállalkozót - ami véget vetne a kis és középvállalkozók jelenlegi kihasznált helyzetének. A tervezetet minden parlamenti párt megszavazta, így várhatóan még az idén megszületnek a csomaghoz szükséges törvények.

Ezek mellett a tervben benne van a közbeszerzések felgyorsítása (ezekből adódik egyébként a legtöbb probléma), és az is, hogy ilyenre csak az pályázhatna, akinek az előző három évéből legalább kettő nyereségesen zárult. A kritikusok szerint ez a beépített közvetítő igen meglassítani az amúgy is túlbürokratásodott folyamatokat, a vállalkozók érdekvédelmi szervezet viszont üdvözli a szabad kezet, ám megjegyzi, hogy az eddigi körbetartozásokkal is kéne valamit kezdeni. Azt viszont Bajnai is beismeri, hogy az utóbbi kérés megvalósítása nagyon nem lesz egyszerű.