A Generáció 2020 egy két éve fennálló és eddig 12 tanulmányt közreadó magyar ThinkTank csoport. Április 29-én „Internet és politika” címen, az ő szervezésükben került megrendezésre az a minikonferencia, ahol a fent említetteken kívül a magyar internetes közösség főbb jellegzetességeiről, az internet nyújtotta kampánylehetőségekről és a demokráciára tett hatásairól, valamint a közbeszéd újszerű tematizálásáról is szó esett.

A posztmodern politikai kampány

Barkóczi Balázs politológus, a Generáció 2020 előadója a konferencia első szekcióját megnyitva kifejtette, hogy a hagyományos politikai intézmények tekintélye látványos erodálódásnak indult, a fogyasztói igények megváltozásával a perszonifikált pártoknak egyre inkább egy szurkolótábornak kell megfelelniük. A posztmodern politikai kampányban hihetetlen szerepet kap a választó bekapcsolása, melyre látványos példa a Jobbik EP-választási bannerje, amin a saját választóit arra bátorítja, hogy on-line tegyenek javaslatot a kitűzőkre, plakátokra kerülő szlogenekkel kapcsolatban.
A politikai részvétel tevékenységi formái a blogok, fórumok, chatek és közösségi oldalak által indultak terjedésnek, ám érdekességként megemlíthető, hogy a kezdetben még demokratikus utópiáknak szánt felületek felett, ma már általában a kicsiny és radikális kisebbségek vették át az uralmat. Az antik fórumokkal ellentétben, az internet által nyújtott politikai terekre az emberek szilárd politikai referenciákkal lépnek – mondta Barkóczi és megjegyezte, hogy saját kutatási során egyetlen egyszer sem találkozott olyan fórumozóval, aki a sajátjától különböző online vélemények miatt változtatott volna a politikai elkötelezettségén.



A radikális az interneten kompenzál

Barkóczi szerint, azután hogy a radikális hangok jobbára kiszorulnak a hagyományos kommunikációból (TV, rádió, nyomtatott sajtó), az interneten próbálkoznak kompenzálni, mégpedig nagyon eredményesen. Az általa említett példa értelmében, a fórumok élete a következőképpen tagolható: Azután, hogy a feldobott problémára, jelenségre, a közösség megoldás-orientált tagjai visszafogottan reagálnak, a fórum eléri azt a látogatottságot, ami már a radikális elemeknek is kihagyhatatlan lehetősségé válik. A szélsőséges hozzászólások lassan teljes parttalanságba döntik a kommunikációt, majd a fórum megszűnik. Így lehetséges, hogy egy kisvárosi játszótérről kezdett vita, a Budapest – Tel Aviv tengelyről való „színvonalas” diskurzusba fordul át.

Azáltal, hogy a radikalizmus sokkal jobban tud élni a posztmodern politikai lehetőségekkel, arra gondolhatnánk, hogy ennek hatására az off-line kommunikációban és a társadalomban szerkezetében is komoly átalakulások várhatók. Zsolt Péter, a Méltányossági Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint azonban az interneten éppen, hogy képlékennyé válik a politikai meggyőződés, rengeteg példa van arra, hogy ugyan az a felhasználó az egyik szélsőségből, rögtön az ellenkezőbe csap át. A médiaszociológus kifejtette azt is, hogy a korábbi jóslatokkal ellentétben éppen annak lehetünk a szemtanúi, hogy az internet nem változtatta meg - vagy legalábbis nem olyan mértékben - a társadalmat, ahogy azt a technológiai determinizmus megjósolta.

„Miért ilyen hülyék a politikusok?”

Change!

Bár a New York Times és más, a demokrata kampány sikerességét boncolgató orgánum tételesen kifejtette, hogy a titok az adatbázis építésben, az on-line adománygyűjtésben, a blogokban és más olyan 2.0-ás lehetőségekben rejlett, mellyel a választókat is tartalomgenerálásra és interakcióra lehet bírni, a magyar politikusok még mindig a design bűvkörében élnek. „Mer’ hogy az olyan szép volt” hangzik az érvelés, és ha már a felszínességnél tartunk, egy Hampuk előtti felszólaló azzal is élcelődött, hogy ha a magyar vezetőkön múlva, egy-két fokkal még a saját ábrázatukat is sötétebbre változtatnák.

- Kérdezte szabatosan az egyik konferáló Hampuk Richárdot, miután a Person Magyarország Kft. fiatal stratégiai tervezője „Error 404 :_(” címen adott rövid helyzetjelentést a magyar politikusok on-line megjelenését illetően. Hampuk az előadása bevezetőjében arra a bizarr on-line marketing anomáliára hívta fel a figyelmet, amit Person-os berkekben csak Obamániának szignóznak a kollégák. A céget felkereső magyar politikusok 80 százaléka már az ajtóból azzal indít, hogy neki egy olyan weboldal kellene, mint amilyen Obamának is volt.

Hampuk és kollégái elkeseredetten keresik a választ például arra, hogy mit tartanak a politikusok annyira fontosnak a „linkek” menüpont alatt. A tanácsot kérők zöme a „kapcsolat” menüpontot a legnagyobb természetességgel hagyja el - holott ez az egyik legfontosabb és legkézzelfoghatóbb internet nyújtotta lehetőség – de a más oldalakra mutató linkek gyűjteménye, „az kell”. Volt olyan, az internetet napi szinten használó szakember is, aki a politikus vagy párt elérhetőségeire csak 10 perc keresés után bukkant rá egy rögtönzött próba során. „Hogyan lesz ebből közösségépítés?” – kérdezi Hampuk.

Obama még a nemzetbiztonsági érdekre is fittyet hányva, már a kampányt megelőző időkben sem tette le - akár csak egy pillanatra is – az okos telefonját, mellyel a legtöbb kongresszusi ülésről real-time tudósított a blogján. Hampuk szerint komoly hiba az is, hogy a magyar politikusok jó részének oldalai tipikusan csak négyévente egyszer, a kampányidőszakban dübörögnek, egyébként pedig sem üzeneteket, sem on-line fogadóórát sem bármilyen más lehetőséget nem biztosítanak a választóknak a bázisépítés érdekében: „A bizalom fenntartása elhanyagolhatatlan tényező” – mondta Hampuk, akivel a konferencia után a HírExtra külön is elbeszélgetett: