2024. március 28. - Gedeon, Johanna

Charlie hatvan éves

Nagyszabású koncertre készül november 10-én Horváth Charlie. A zenész kettős jubileumot ünnepel: hatvanadik születésnapját és negyvenéves zenészpályafutását. Számtalan arany- és platinalemez, teltházas koncertek, rajongók hada jellemzi ezt a négy évtizede
2007. október 16. kedd 10:59 - Mohai Szilvia
Először is szeretnék boldog születésnapot kívánni önnek.

Köszönöm szépen.

Érzi már ezt a hatvan évet? Vagy továbbra is sikerült megőriznie a fiatalságát?

Horváth Charlie
Horváth Károly, művésznevén Charlie 1947-ben született Ónodon. Liszt-díjas énekes, könnyűzenész; a rock, a jazz, a blues, a soul és a funky jellegzetesen rekedt hangú előadóművésze, olykor trombitál is. Eredetileg balett-táncosnak készült, Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, de egy betegség miatt szakítania kellett ambícióival. 1967-től a Decca együttes tagja lett. Egy időre külföldön próbált szerencsét, két és fél évet töltött Afrikában az Afriaca nevű formációval. A 70-es évek első felében kezdett együtt dolgozni Tátrai Tiborral. 1982-ben ismét elhagyta Magyarországot; 1990-ben tért haza, és a Tátrai Band énekese lett, szólókarrierje 1994-ben indult. A Tátrai Banddel tíz lemezt adott ki, majd önálló zenekara lett. 1998-ban ő képviselte hazánkat az Eurovíziós dalfesztiválon. Nős, feleségét 1978-ban vette el. Gyermekük, Horváth Ákos - művésznevén Axl - maga is zenész, több dalt írt már apja számára, és többször színpadon is énekelt vele.
Szeretnék fiatal maradni, a szívem még mindig az. A zenével való kapcsolatom nemcsak munkakapcsolat, hiszen imádom, amit csinálok. A zenélés közös történet, ehhez azok a társak is kellettek, akikkel a bizonyos korszakokat, periódusokat - az utolsó periódusom tizennégy év - végigcsináltam. Az utóbbi tizennégy évben a Charlie-féle csapattal dolgoztam és dolgozom továbbra is, ugyanazok a kollégáim; nagyon jó köztünk a munkakapcsolat. Ez hajtja az embert. Rengeteg dolog történt ez alatt az idő alatt: a gyermekévek húsz évig tartottak, aztán, miután az első zenekarát megalapítja az ember, pillanatok alatt eltelik negyven év. Hihetetlen.

Sikerült a hatvan év alatt mindent megvalósítania, amire vágyott, szakmailag és a magánéletben egyaránt?

Őszinte leszek: egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen sikereim lesznek. Én is úgy kezdtem el ezt a dolgot, mint mindenki más, hogy világsztár akartam lenni; exhibicionista módon, mint minden művész. Rengeteg öröm ért a sok év alatt, alapvetően sikeresnek tartom a pályafutásomat. Egy olyan korba születtem annak idején, amikor voltak vesztesek és kiemelt győztesek, akiktől nem irigylem azt a karriert. Én akkor más utakat választottam; nekem nem volt megállás ebben a negyven évben, végig a színpadon voltam, és ebből a szempontból ez borzasztó nagy idő. Nem panaszkodhatom; olyan dolgok történtek meg velem, amikre nem is számítottam. Ki gondolta volna, hogy díjakat kapok, hogy elkelnek a lemezeim, ilyen nagy példányszámban, és hogy népszerű leszek.

Háromszor kellett belekapnom ebbe a történetbe: negyven éves voltam, amikor meg kellett, hogy ismerjenek a fiatalok is. Volt egy Olympia-korszakom, volt egy Generál-korszakom, elutaztam hosszú időre, előtte is volt egy három évem, mikor kint voltam Afrikában. Ez után a korszak után csináltuk a Tátrai Band-et, amely tíz évig működött; közben én elkezdtem a szólókarriert egy másik zenekarral, és most velük vagyok együtt, már tizennégy éve - Annyira eltelt az idő! -, tegnapelőtt is velük koncerteztem vidéken. Tulajdonképpen töretlen a pályám. Nem számítottam rá, hogy vissza tudok majd kerülni a „zsongásba”.

Mit tervez a koncertre? Hogyan lehet egyáltalán összefoglalni negyven évet?

Valóban rengeteg az anyag. Zseniális muzsikusokkal, szakmailag a legjobbakkal dolgozom; így a zenével tényleg semmi gond nincs, csak az, hogy át kell ölelni ezt az egész korszakot az Olympiától a Generálig, Cserháti Zsuzsitól a Tátrai Band-ig. Számtalan csodálatos dolog van, melyek kihagyhatatlanok, úgyhogy okosan kell ezt az egészet csinálni, hogy minden beleférjen; megpróbálunk okosak lenni, és egy nagyon szép előadást létrehozni, ami méltó erre az estére. Szerintem szenzációs buli lesz.

A jól ismert dalokat hallhatjuk majd, vagy készülnek valami különlegességgel? Hiszen a slágerek magukban is kitöltenének egy egész estét.

Valóban annyi a sláger, hogy meg lehetne velük tölteni az egész műsort; de olyan dalokat is fogunk játszani, amelyeket még sosem hallott a fiatalság. Annak a korszaknak a zenéjét, amikor én még fiatal voltam: erre az idősebb korosztály emlékszik - hiszen ők is akkor voltak fiatalok -, a mostani ifjúság nem. Tehát, lesz nyolc-tíz olyan dal, amely még sohasem volt hallható. Hosszú koncert lesz, nem vitás. Sokan mondják, hogy ne csináljak hosszú koncertet; de ez akkor is hosszú lesz, három órás biztosan.

Kinek szól ez a zene, ki a közönsége: az idősebbek vagy minden korosztály?

Charlie szólóalbumai
Másképp ugyanúgy, 2006
Charlie Funky, Soul & Jazz, 2005
Greatest Hits 2., 2004
Trilógia, 2003
Charlie Soul & Jazz, 2002
Majd játszom, mikor érzem…, 2002, aranylemez
Charlie Jazz, 2001, aranylemez
Csak a zene van, 2000, aranylemez
Greatest Hits, 1998
Fűszer cseppenként, 1998
Találkozások, 1997
Annyi minden történt, 1997
You Stay Who You Are, 1996
Csak a zene van, 1996
Mindenki valakié, 1995, platinalemez
Charlie, 1994, gyémántlemez
Aki ismeri a Charlie-bulikat, aki volt a Sportaréna-bulin - hiszen ez nem az első Aréna-koncert, két évvel ezelőtt már játszottunk ott, mikor nyitott az épület, teltház előtt - vagy a 2005-ös kisstadionbeli buli - amiről most készült egy DVD, ez egy dupla meglepetés a közönségemnek - az már tudja, mire számíthat. Vagy amikor leégett a Sportcsarnok két nappal a koncertem előtt, akkor volt hat előadás egymás után a Kongresszusi Központban; vagy egyszer egymást követő napokon több Charlie-, majd egy Tátrai Band-koncertet rendeztünk, az is teltházas volt: egyszóval, szereti a zenénket a közönség, ez már nem újdonság a számomra. Az, hogy a születésnapomat szeretném ünnepelni a közönségemmel, az kiváltképp fontos a számomra.

Ennyi év zenélés után képes-e még a megújulásra?

Úgy gondolom, hogy igen. Én nem egy egyutas zenész vagyok, mindig próbáltam valami érdekeset hozni. Csináltam három élő jazzlemezt, amelyekről nem lehetett tudni eleinte, hogy egyáltalán fognak-e vásárolni belőle; és bizony tizenvalahányezer példány kelt el belőlük. Azaz, volt és van is rá igény, hogy mindig csináljak valami mást. Ezt azért tudom megtenni, mert, mint említettem, nem egyutas zenész vagyok. Bennem keveredik a blues, a rock, a jazz; és a zenekarom is nagyon igényes társaság.



Mik a további tervei?

A koncert után lesz egy parti, amire meg szeretném hívni az összes zenészkollegámat, akivel eddig együtt játszottam; koccintunk egyet az alkalomra. Megpróbálunk mindenkit elérni; azokat is, akik az este nem lesznek ott a színpadon. Ezek után szeretnék boldog lenni, egy kicsit leülni gondolkodni, és átértékelni ezt az egészet, hogy megfogalmazzam magamnak, „mi van még hátra”. Vannak terveim, zenei anyagok - azaz egy bizonyos idő után egy zenei anyagra lehet csak tervezni, ötletem van már rá. Meg a fiammal szeretnék egy kicsit foglalkozni, aki felnőtt, és szintén zenészember lett. Ő is ki szeretne adni jövőre egy lemezt; nagyon drukkolok, hogy sikerüljön neki - hiszen ez egy nagyon nehéz pálya.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását