Belföld
Elszámolt az egészségügy
Csütörtökön hozta nyilvánosságra az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt két év eredményeit bemutató dolgozatát. A Molnár Lajos, illetve az április 30-án leköszönő Horváth Ágnes miniszterségét kivonatoló, Az egészségügyi reform két éve című, majdnem húsz o
Pozitív szemlélet
Annak ellenére, hogy a március 9-ei népszavazás eredménye eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, illetve a szocialistákat arra a belátásra bírta, hogy a több-biztosítós rendszert tovább már ne feszegessék, mindezzel a liberális egészségpolitika alapköveit küldve fuccsba, az interneten is megtekinthető beszámoló szemlélete mégis rendkívül pozitív. Csupa derű, csupa fény, eredmény-eredmény hátán, fejlesztések, beruházás, no és rengeteg megtakarítás. Elolvasva arra a csábító következtetésre is juthatunk: igen, végre rend van az egészségügyben.
Legalábbis elméletileg.
Nincs már hiány a társadalombiztosításban
Beszéljen hát a dolgozat és annak adatai: amíg a társadalombiztosítási hiány 2003-ban közel 310 milliárd forint volt, egy évvel később már 344 milliárd, 2005-ben 375-milliárd. 2006-ban ez a szám azonban drasztikusan, 111 milliárdra csökkent, 2007-re pedig a hiány megszűnt. Ezt többek közt a gyógyszergazdaságossági törvénnyel, a struktúraátalakítással, önrészfizetéssel és szigorú jogviszonyellenőrzéssel érték el. Utóbbival látványosan csökkentették az ún. egészségügyi „bliccelők” számát: amíg 2007-ben még csak 8,2 millió jogosultságot tartottak nyilván, addig ez a szám 2008-ra 9,66 millióra emelkedett. („már csak” 400 ezret kell felderíteni, hogy minden kifehéredjen.)
Egy új bevételi forrás is megnyílt tavaly óta: azok után, akik eddig nem voltak járulékfizetésre kötelezve (gyerekek, nyugdíjasok, tehát több millió magyar állampolgár), fejenként az egészségügy a központi költségvetésből havi 4350 forintot kap, amely igen fajsúlyos bevételt jelent.
Van verseny, olcsóbb a gyógyszer
A minisztériumi tanulmány a lakosságot érintő eredményként számolt be a negyedéves fixesítés és a gyógyszerpiacon kialakult verseny pozitív hatásairól is: 959 gyógyszernek csökkent az ára átlag 23 százalékkal, de kiemelik, hogy van olyan gyógyszer is, amely ma már negyedébe kerül, mint korábban. A gyógyszerkiadások terhei pedig 2007 óta már a gyógyszerpiac valamennyi szereplői között megoszlanak, (gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak, orvosok, betegek és az állami költségvetés) ami szintén segítette a gyógyszerkassza rendbetételét.
A liberalizáció további eredménye, hogy 207 új patika nyílt az országban és ma már 421 gyógyszer forgalmazható gyógyszertáron kívül is.
A mumusok: a vizitdíj, a napidíj és a hálapénz
Noha április elsején a népszavazás eredményének értelmében a vizitdíjat és a kórházi napidíjat eltörölték, a beszámoló az orrunk alá dörgöli, hogy egyébként milyen bevételekhez jutatta és juttathatta volna még a háziorvosokat: 9-10 milliárd forinthoz éves szinten. Ehhez jött volna még a járóbeteg-szakellátás vizitdíjának bevétele (7, 44 milliárd forint évente) és a fekvőbeteg ellátásé (3,04 milliárd forint), ami, így összesen, a vizitdíjból és a napdíjból megközelítőleg évi 20 milliárd forint bevétel jöhetett volna össze.
Állítják, a vizitdíj hatására kevesebben is keresték fel a rendelőket, a reformerek úgy gondolták, hogy így csökkent az indokolatlanul rendelőkben ücsörgő, és emiatt az orvosok munkáját feltartó esetek száma. Csak egy adat a járóbeteg-ellátásból: amíg 2006 márciusában 6 855 760 esetet regisztráltak, ez a szám 2007 márciusában már csak 5 231 085 volt. Így a járóbeteg-ellátáson 3 milliárd, a gyógyszerkiadáson 15 milliárd, a fekvőbeteg ellátáson 22 milliárd (összesen körülbelül 40 milliárd) megtakarítás volt. (Azzal viszont már nem számoltak, hogy néhányak talán épp azért maradtak otthon, mert így akartak spórolni, de számos más tényezőt is vizsgálni kellett volna egy ilyen megállapítás levonáshoz.)
Beszámolnak arról is, hogy „egyes felmérések szerint” (a forrás megjelölése sajnos ezúttal is elmarad) hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent a hálapénzfizetések száma.
@@
Ami fölépült
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében felépült négy modern rehabilitációs kórház (Harkány, Dombóvár, Mezőkövesd, Fehérgyarmat), létrehoztak hét, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő diagnosztikai és szűrő központot (Salgótarján, Fonyód, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szolnok), valamint információtechnológiai fejlesztéseket hajtottak végre három egyetemi központban (Miskolc, Pécs, Debrecen).
Az Auguszta-program keretében felépült az ország első komplex egészségügyi intézménye, amely a népegészségügyi feladatoktól a legbonyolultabb beavatkozásokig az ellátások teljes körét (prevenció, szűrés, diagnosztika, konzervatív ill. műtéti terápia, rehabilitáció, gondozás, szekunder prevenció) nyújtani tudja. Ettől a központtól 2010-re az északi régió halálozási mutatóinak 10-12 százalékos javulását várják.
Mentés igen, betegszállítás nem
Szétválasztották a mentést és a betegszállítást. Ennek az volt az oka, hogy amíg a mentés szaktudást és különleges felszereltséget igényel, a betegszállítás nem. 2007-ben új mentőállomások épültek, valamint 88 darab új mentőkocsit szereztek be, és 2 helikoptert is.
Hogy azért a beteg is mosolyogjon: étel, ital, biztonság
Az ebédnél most már kötelező, hogy a betegnek választási lehetőséget kínáljanak fel a menük között. Ezenkívül minden betegnek kötelező naponta legalább egyszer friss gyümölcsöt vagy zöldséget, illetve kisétkezés alkalmával müzliszeletet kapnia.
1 milliárdot adtak a kórházaknak, hogy fejlesszék az étkezési felszereltségüket. (mikrosütő, evőeszközök, melegen tartó edények, tálaló kocsik, tea- és kávétároló termoszok)
A kórházaknak most már kötelessége, hogy minden beteg a személyes tárgyainak őrzésére alkalmas széfet biztosítson, ettől a lopások számának csökkenését is várják.
2008-tól minden ellátó köteles a kezelés végén elszámolási nyilatkozatot adni nekünk. Ezen fel kell tüntetni az ellátásokat, illetve azt is, hogy mindez mennyibe került a társadalombiztosításnak. Ha a leírtakkal nem értünk egyet, lehetőségünk van az aláírást megtagadni.
És a 8 óra munka
A tavaly óta új törvény rendelkezik a maximális ügyeleti órák számáról, illetve a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartamának maximumáról. Továbbá megszabja az önként vállalt többletmunka maximális heti mértékét, a kompenzáló pihenőidőt, valamint az egészségügyi ügyelet és a készenlét díjazását.
Pozitív szemlélet ide, pozitív szemlélet oda, jól tudjuk, hogy az elmélet és a megvalósítás között szakadéknyi különbség lehet. Arról pedig, hogy mi lehet a magyar egészségügyben, mi lesz vele, kívülállóként jobb híján csak találgatni lehet.
2. Beindult a jogviszonyellenőrzés: tavaly óta 700 ezerrel csökkent azon személyek száma, akinél nem tisztázott, hogy milyen jogviszony alapján jogosultak egészségügyi ellátásra.
3. A jogosult, de járulékfizetésre nem kötelezett állampolgárok (gyerekek, nyugdíjasok stb.) után az állam előre meghatározott összeget fizet a társadalombiztosításba. Ezáltal minden biztosítotthoz tartozik konkrét járulékbefizetés, így az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldala is tervezhetővé vált.
4. 2007-ben megszűnt a gyógyszerkassza hiánya.
5. A gyógyszerpiac valamennyi szereplője – így a gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak és az orvosok, valamint a betegek és nem utolsó sorban a költségvetés – között méltányosan osztottuk el a gyógyszerkiadások terheit. Így a gyógyszerkassza hiányának megszüntetésével járó terhek elsősorban nem a betegekre nehezednek.
6. Az új szabályok erős árversenyre kényszerítik a gyártókat. Ennek köszönhetően közel 2.500 árcsökkentést kezdeményeztek a gyógyszergyártók, mely összesen 959 terméket érintett, vagyis egy terméknek átlagosan két és félszer csökkent az ára az év során. Az árcsökkenés aránya átlagosan 23,05% volt, azonban van olyan gyógysze r, ami negyedébe kerül ma, mint egy évvel korábban.
7. 2006. végén általánosságban kijelenthető volt, hogy a hazai generikus termékek árszínvonala felülmúlja számos nyugat-európai ország generikus árszínvonalát, kiemelkedően drágán vettük a lejárt szabadalmú gyógyszereket. 2008. elejére sikerült elérni, hogy jelenleg csupán elvétve találunk olyan hatóanyagot, amihez Európában olcsóbban lehet hozzájutni.
8. Megtörtént a gyógyszer kiskereskedelem liberalizációja, ennek köszönhetően 207 új gyógyszertár létesítését engedélyezte az ÁNTSZ az országban, valamint tekintettel arra, hogy a személyi jog az új szabályozás szerint már nem gyógyszertárhoz kötött 533 gyógyszerész kapta meg a személyi jogot.
9. Jelenleg 421 készítmény forgalmazható gyógyszertáron kívül is. Gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazásra eddig 623 vállalkozás kapott engedélyt, melynek 80 százaléka vidékre kiadott engedély.
10. Felülvizsgáltuk és átalakítottuk a gyógyászati segédeszköz támogatási és befogadási rendszert.
11. Ésszerűsítettük az egészségügyi ellátórendszert, kialakítottuk az új kórház-struktúrát. 15,5 milliárd forinttal segítettük a kórházi rendszer átalakítását pályázati úton 2006-ban és 2007-ben.
12. Az átalakításnak köszönhetően 136 ezerről 146 ezer forintra emeltük az 1 súlyszámra jutó forint összeget.
13. Egynapos sebészeti pályázat keretében lehetővé tettük, hogy több helyen végezzék ezt a lakosság közeli ellátást.
14. Megvalósult az Auguszta-program.
15. Szétválasztottuk a mentést és a betegszállítást. 13 új mentőállomást, 88 új mentőautót adtunk át. Elindul a szentesi légibázis kialakítása.
16. Létrehoztuk az Egészségbiztosítási Felügyelet. A Felügyelethez az elmúlt egy évben 5000 esetben fordultak segítségért. Megvalósult 2008-ban önkéntes adatszolgáltatásra építve a kórházak minőségi mutatóinak nyilvánosságra hozatala.
17. Megreformáltuk a kórházi étkeztetést. Kétféle menü közül válogathatnak a betegek, naponta kapnak friss gyümölcsöt vagy zöldséget, duplájára emeltük az étkezésre kötelezően fordítandó pénz nagyságát.
18. Megteremtettük a várólisták nyilvánosságát.
19. A betegek elszámolási nyilatkozatot kapnak a kezelések után.
20. Az uniós követelményeknek megfelelően szabályoztuk az egészségügyi munkaidő szervezését.