Gazdaság / HR
A vártnál jobban teljesít az uniós gazdaság, de az infláció marad
Az Európai Unió gazdasága a korábban becsültnél gyorsabban, 1,4 százalékkal bővülhet 2026-ban, az infláció azonban idén és jövőre is 3 százalék felett maradhat. Az iráni háború nyomán megemelkedett energiaárak továbbra is komoly terhet jelentenek a háztartásoknak és a vállalkozásoknak – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzéséből.
Az európai gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult az iráni háború okozta energiapiaci sokkal szemben. Az Európai Bizottság most 1,4 százalékos uniós gazdasági növekedést vár 2026-ra, szemben a májusban előre jelzett 1,1 százalékkal. A kedvezőbb növekedési kilátások ellenére az inflációs helyzet továbbra is aggasztó. A brüsszeli testület számításai szerint az uniós infláció idén átlagosan 3,3, jövőre pedig 3,2 százalék lehet. Ez jelentős felfelé módosítás a korábbi előrejelzéshez képest: májusban még 2,4 százalékos inflációt vártak 2027-re.
A növekedés egyik fontos motorját az export jelentette. Az európai vállalatok világszerte értékesítettek az energiaellátáshoz, a hűtési rendszerekhez és a mesterséges intelligencia adatközpontjainak működtetéséhez szükséges berendezéseket, valamint az elektromos hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódó technológiákat.
Az euróövezet gazdasága idén és jövőre egyaránt 1,2 százalékkal bővülhet. Ez szintén kedvezőbb a tavaszi várakozásoknál, amelyek 2026-ra még mindössze 0,9 százalékos növekedést jeleztek előre. „2026-ban Európa gazdasága a vártnál jobban teljesít. Ezt azonban nem vehetjük magától értetődőnek, és önmagában az ellenálló képességgel sem elégedhetünk meg” – fogalmazott Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos kedden, a brüsszeli sajtótájékoztatón.
Tartósan magas inflációra készülhet Európa
Az inflációs nyomás továbbra sem enyhül érdemben. Az Eurostat előzetes becslése szerint az euróövezeti infláció októberben elérte a 4 százalékot, amire három éve nem volt példa. Az uniós statisztikai hivatal szerdán teszi közzé a végleges adatot. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az uniós infláció az év fordulóján 4 százalék fölé emelkedik, és csak 2028-ban tér vissza 2,3 százalék körüli szintre.
Az üzemanyagok ára a várakozások szerint jövőre fokozatosan csökkenhet, a háztartások gáz- és villanyszámlái azonban a következő hónapokban még emelkedhetnek. Ennek oka, hogy a nagykereskedelmi energiapiacon tapasztalható áremelkedés csak késleltetve jelenik meg a fogyasztói árakban. Az élelmiszerek drágulása szintén gyorsulhat: az idei valamivel 2 százalék feletti ütem 2027-ben megközelítheti a 3 százalékot. A folyamat mögött a nyári szélsőséges hőség és aszály okozta terméskiesés, valamint a műtrágya árának emelkedése áll.
„A magasabb energiaárak magasabb költségeket jelentenek a háztartásoknak és a vállalkozásoknak” – mondta Dombrovskis. A drágulás különösen az alacsonyabb jövedelmű családokat sújtja, amelyek kiadásaiban az élelmiszer és az energia nagyobb súlyt képvisel.
A Bizottság ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az inflációs előrejelzés már most túl magas lehet. Az október 29-i adatlezárás óta ugyanis mintegy 20 százalékkal csökkent a kőolaj és a földgáz ára. A jelentés ezt részben az amerikai félidős választások után enyhülő, az Irán elleni újabb katonai csapásokkal kapcsolatos aggodalmakkal magyarázza. Amennyiben az árcsökkenés tartósnak bizonyul, a jövő évi infláció hozzávetőleg 0,25 százalékponttal alacsonyabb lehet a jelenleg becsültnél.
Növekvő költségvetési terhek, egyelőre stabil munkaerőpiac
A gazdasági kihívások a tagállamok költségvetését is egyre nagyobb nyomás alá helyezik. Az EU összesített költségvetési hiánya a tavalyi GDP-arányos 3,1 százalékról idén 3,6 százalékra emelkedhet. A romló egyenleg hátterében elsősorban a növekvő védelmi kiadások, a magasabb kamatterhek, valamint az energiaárak miatt nehéz helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatások állnak.
Az államadósság a tavalyi GDP-arányos 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra emelkedhet. Eközben a kamatfizetések az uniós gazdasági teljesítmény 2,4 százalékát emészthetik fel 2028-ban, ami több mint egy évtizede nem látott szint. A négy legnagyobb euróövezeti gazdaság közül Spanyolország teljesíthet a legjobban: a Bizottság 2,6 százalékos növekedést vár az országtól 2026-ban. Németország gazdasága 1,3, Olaszországé 1 százalékkal bővülhet, míg Franciaország mindössze 0,4 százalékos növekedésre számíthat. A francia gazdaság helyzetét különösen nehézzé teszi a magas költségvetési hiány, amely elérheti a GDP 5,5 százalékát. A munkanélküliségi ráta 2028-ra 9,8 százalékra emelkedhet.
Dombrovskis szerint az európai költségvetési politika kritikus fordulóponthoz érkezett. Az uniós biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy az EU költségvetési szabályaival összhangban alakítsanak ki fegyelmezett és fenntartható költségvetéseket. Az Európai Bizottság a jövő héten értékeli a tagállami költségvetési terveket.
A munkaerőpiac eközben egyelőre viszonylag stabil maradhat. Az EU-ban idén mintegy 800 ezer új munkahely jöhet létre, a munkanélküliségi ráta pedig valamivel 6 százalék felett alakulhat, közelítve a valaha mért legalacsonyabb értékekhez. A fiatalok körében ugyanakkor már emelkedik a munkanélküliség.
A bérek vásárlóerejének alakulása kevésbé kedvező. Az infláció kiszűrése után a reálbérek mindössze 0,6 százalékkal növekedhetnek idén és jövőre, szemben a 2025-ben mért 1,7 százalékkal. Nyolc tagállamban – köztük Spanyolországban és Olaszországban – ráadásul a munkavállalók reálkeresete csökkenhet 2026-ban.
A finanszírozási környezet sem segíti a gazdaság élénkülését. Az Európai Központi Bank idén már két alkalommal emelte az irányadó kamatokat, a piaci szereplők pedig további szigorításokra számítanak. A magasabb hitelköltségek visszafoghatják a lakásépítéseket és a hitelkeresletet, tovább nehezítve a gazdasági növekedés fenntartását.
Az Európai Bizottság előrejelzése így kettős képet rajzol az uniós gazdaságról: a növekedés a vártnál kedvezőbb, ám az energiaárak, az infláció, a növekvő államadósság és a magas finanszírozási költségek továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
Forrás: Euronews