Gazdaság / HR
Így alakíthatja át a mesterséges intelligencia a német munkaerőpiacot
A mesterséges intelligencia okozta gazdasági felfordulás már a konzervatív politikusokat is arra készteti, hogy az alapjövedelem lehetőségéről beszéljenek. A közgazdászok azonban korántsem ennyire lelkesek, a szakértők szerint pedig ideje lenne a felszíni megoldások helyett a munka jövőjével kapcsolatos alapvető kérdéseket is feltenni.
A német kormány november elején megrendezett 2026-os Digitális Csúcstalálkozóján egy újságíró kellemetlen kérdéssel szembesítette Friedrich Merz kancellárt: ha a mesterséges intelligencia a következő években akár több százezer ember munkáját teheti feleslegessé, szükség lehet-e arra, hogy az állam alapjövedelemmel enyhítse az ebből fakadó gazdasági és társadalmi válságot? Merz válasza meglepő volt. A piacpárti, konzervatív politikustól akár az ötlet határozott elutasítását is várhatták volna, ő azonban nem zárkózott el a felvetéstől.
„Az elmúlt években mindig is óvatos voltam ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ugyanakkor pontosan tudom, hogy a mesterséges intelligencia olyan alapvetően alakítja majd át a munka világát, hogy a következő években számos kérdést komolyan át kell gondolnunk. Ezek közé tartozik az is: vajon nem elég jó a termelékenységünk?”
– idézte a kancellárt az RND német hírportál.
A kijelentés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Merz hivatalba lépése óta kormányának több intézkedése is arra irányul, hogy a németek többet dolgozzanak. A tervezett nyugdíjreform például a nyugdíjkorhatár emelésével számol, júliusban pedig a kancellár a betegszabadságok rendszerének szigorítását helyezte kilátásba. Már 2025 tavaszán, nem sokkal hivatalba lépése után is komoly felháborodást váltott ki azzal, hogy bírálta a munka és a magánélet egyensúlyának (work-life balance) koncepcióját. „Nekünk ebben az országban többet és hatékonyabban kell dolgoznunk” – jelentette ki akkor.
Németországnak fel kell készülnie a munkaerőpiac átalakulására
A kormány munkaösztönző politikája azonban egyre inkább szembekerülhet azzal, amit a mesterséges intelligencia térnyerése hozhat a munkaerőpiacon. Andrea Nahles, a német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség vezetője a héten arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése a következő 15 évben akár 800 ezer munkahely megszűnéséhez is vezethet Németországban.
Nahles ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az új technológia hosszabb távon hasonló nagyságrendben teremthet új állásokat. Ez azonban aligha jelenti azt, hogy az átmenet zökkenőmentes lesz: a munkahelyek átalakulása jelentős gazdasági és társadalmi feszültségeket okozhat.
Nem Nahles az egyetlen német vezető, aki komolyan tart a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci következményeitől. Karsten Wildberger, a digitális átalakulásért és a kormányzati modernizációért felelős miniszter rendszeresen figyelmeztet arra, hogy Németországnak időben fel kell készülnie az AI okozta gazdasági változásokra. Wildberger korábban egy nagy kiskereskedelmi vállalat vezérigazgatójaként dolgozott, így a gazdaság működését üzleti oldalról is jól ismeri. Ennek ellenére ő sem zárja ki, hogy a jövő egyik lehetséges megoldása az állampolgároknak feltétel nélkül járó jövedelem lehet.
A Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak márciusban arról beszélt, hogy meggyőződése szerint az univerzális alapjövedelem része lehet annak a megoldásnak, amellyel tompítani lehet a munkaerőpiac átalakulásából fakadó megrázkódtatásokat. A kérdés tehát már nem pusztán az, hogy hány munkahelyet szüntethet meg a mesterséges intelligencia, és hány újat teremthet helyettük.
Németország politikai vezetőinek egyre inkább azzal is számolniuk kell, hogy a technológiai fejlődés a munkavégzésről, a jövedelemről és az állam társadalmi szerepéről alkotott eddigi elképzeléseket is alapjaiban kérdőjelezheti meg.
Forrás: Deutsche Welle