Újabb uniós szankciók jöhetnek Grúzia ellen

Az Európai Unió újabb lépéseket mérlegel Grúziával szemben, miután az Európai Bizottság éves bővítési jelentése további demokratikus visszalépést állapított meg az országban. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán bejelentette: a tagállamok külügyminiszterei januárban részletesen megvitatják, milyen intézkedésekkel lehetne megállítani a kedvezőtlen folyamatokat.

Kallas szerint a grúz kormány jelenleg egyértelműen ütközőpályán halad az Európai Unióval a demokratikus normák megsértése miatt. A politikus a bizottsági jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a Tbilisziben hozott intézkedések nem a megfelelő irányba mutatnak.

Arra a kérdésre, hogy javasol-e újabb szankciókat a grúz kormány ellen, Kallas azt válaszolta: még korai lenne erről dönteni, a januári egyeztetés célja ugyanis az eltérő tagállami álláspontok összehangolása.

A főképviselő szerint az Uniónak egyszerre kell támogatnia a grúz társadalom európai törekvéseit, és egyértelművé tennie a kormány számára, hogy Brüsszel nem fogadja el a jelenlegi politikai irányvonalat.

A demokratikus jogok visszaszorulása miatt nő a feszültség

Az Európai Bizottság éves jelentése szerint Grúziában tovább szűkül a civil társadalom mozgástere, és romlik az alapvető jogok helyzete. A demokratikus visszalépés már korábban is komoly feszültséget okozott az ország és az uniós intézmények között.

Az EU diplomáciai szolgálata 2024-ben már javasolta azoknak a grúz tisztviselőknek a szankcionálását, akik felelősek voltak a békés tüntetések erőszakos feloszlatásáért. Az intézkedéseket azonban akkor Magyarország és Szlovákia megakadályozta, mivel a szankciók elfogadásához valamennyi tagállam egyetértésére szükség van.

Brüsszel végül egy másik eszközhöz nyúlt: felfüggesztette a grúz diplomata-útlevéllel rendelkezők vízummentességét. Ehhez elegendő volt a minősített többség. A korlátozás 2026 márciusában lépett életbe, egyelőre egy évre. Legfeljebb további két évvel hosszabbítható meg, ehhez azonban az Európai Bizottságnak legkésőbb 2027. január 6-ig el kell fogadnia a szükséges jogi aktust.

Tbiliszi nem kínál kiutat az uniós csatlakozási válságból

A grúz kormány és Brüsszel viszonya 2024 novemberében romlott tovább, amikor Tbiliszi egyoldalúan bejelentette, hogy 2028 vége előtt nem törekszik a csatlakozási tárgyalások megnyitására. A döntés előzménye az Európai Bizottság súlyos kritikákat megfogalmazó jelentése volt, amely többek között az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság területén tapasztalt visszalépéseket kifogásolta.

A keddi uniós bővítési csúcstalálkozón Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök ugyan azt állította, hogy továbbra is elkötelezett országa európai integrációja mellett, de nem mutatott be konkrét tervet a Brüsszellel kialakult konfliktus feloldására.

Kaja Kallas a további intézkedések lehetőségéről szólva úgy fogalmazott: jelenleg minden lehetőség az asztalon van. A januári külügyminiszteri egyeztetés így meghatározó lehet abban, hogy az Európai Unió milyen eszközökkel próbálja visszaterelni Grúziát az európai integráció útjára.