Három irányból szorongatják Európát, miközben belül is nő a feszültség

Az Európai Unió egyre nehezebb helyzetbe kerül: miközben Brüsszelnek a következő évekre szóló, mintegy 2000 milliárd eurós költségvetésről kellene megállapodnia, Ukrajna pénzügyi támogatását is biztosítania kell, és egyre komolyabb geopolitikai kihívásokkal néz szembe. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Európa legnagyobb gazdaságaiban választások és belpolitikai konfliktusok közelednek, amelyek megbéníthatják az uniós kompromisszumokat.

Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök a Politicónak arról beszélt, hogy korábban mindenki egyetértett abban, hogy az év végéig politikai megállapodásra kell jutni a költségvetésről. A spanyol választás azonban szerinte ezt már megnehezíti, 2027-ben pedig Franciaországban, Olaszországban és más tagállamokban is tovább fokozódhatnak a politikai feszültségek.

A négy legnagyobb európai gazdaság mindegyikében bizonytalan időszak következik. Spanyolországban november 29-én tartanak választást, és a felmérések szerint a jobbközép és a szélsőjobboldal együtt kerülhet hatalomra. Franciaországban jövő áprilisban új elnököt választanak, a közvélemény-kutatások pedig Marine Le Pen előretörését jelzik. Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) erősödése és Friedrich Merz kancellár népszerűségének zuhanása nehezíti a kormány helyzetét. Olaszországban Giorgia Meloni kormánya pedig a 2027-re tervezett választások előtt áll.

Egyre nehezebb kompromisszumot kötni

A legutóbbi uniós csúcstalálkozó már előrevetítette a következő hónapok nehézségeit. A vezetők kétnapos tárgyalás után sem jutottak előre a mintegy 2000 milliárd eurós költségvetés ügyében, helyette az energiapolitikáról alakult ki éles vita. A csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseiből az is kimaradt, hogy a tagállamok az év végéig megállapodásra törekednek a büdzséről.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke 2026 végéig szeretne egyezséget elérni, hogy a költségvetés 2028-ban elindulhasson. Több tagállam azonban ellenáll ennek a határidőnek. Ha a novemberi és decemberi csúcstalálkozók sem hoznak eredményt, a tárgyalások 2027-re csúszhatnak, amikor a választási kampányok miatt a kormányok még kevésbé lesznek hajlandók engedményekre.

A Politico által megkérdezett diplomaták és tisztviselők szerint az unió mozgástere folyamatosan szűkül. Egy magas rangú diplomata úgy fogalmazott: jövőre még rosszabb lehet a helyzet. Carla Tavares, a szocialisták és demokraták európai parlamenti képviselője szerint a tagállami választások és az európai parlamenti politikai küzdelmek egyaránt megnehezítik majd a közös döntéseket.

Mindez különösen kedvezőtlen időpontban történik. Donald Trump amerikai elnök megkérdőjelezi a transzatlanti szövetség korábbi kereteit, Oroszország kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal igyekszik destabilizálni Európát, Kína pedig egyre nagyobb befolyást szerez a kritikus ellátási láncokban, miközben olcsó termékekkel árasztja el az európai piacot.

Bart De Wever belga miniszterelnök a csúcstalálkozón arra figyelmeztetett, hogy egyes külső szereplők az unió megosztottságában érdekeltek. Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter ennél is határozottabban fogalmazott: szerinte Európa egyszerre három irányból, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína felől kerül nyomás alá.

Ukrajna finanszírozása is veszélybe kerülhet

A geopolitikai kihívások közül Ukrajna támogatása az egyik legsürgetőbb kérdés. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Kijevnek jövőre 30–35 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal kell szembenéznie, miközben az orosz támadások az ukrán energetikai infrastruktúrát is súlyosan károsítják. Mindez annak ellenére történik, hogy az EU már korábban 90 milliárd eurós támogatásról állapodott meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi uniós csúcstalálkozón arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elesik, akár 20 millió ukrán menekülhet Európába. „Oroszország öl minket. Nem akarnak megállni” – mondta.

A finanszírozási problémák egyik lehetséges megoldása a Belgiumban működő Euroclear pénzügyi letétkezelőnél befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználása lehetne. A kezdeményezés azonban továbbra sem élvezi az összes tagállam támogatását. Belgium, amely korábban is akadályozta az elképzelést, nem változtatott álláspontján.

„Semmi sem változott” – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, amikor idő előtt távozott a csúcstalálkozóról. Más lehetőségek, például közös uniós hitelfelvétel, szintén komoly politikai kompromisszumokat követelnének.

Ki vezetheti Európát a következő években?

A problémák nem korlátozódnak a költségvetésre vagy Ukrajna támogatására. Az unió egyre inkább olyan vezetők hiányával szembesülhet, akik hosszú politikai tapasztalattal, kellő felhatalmazással és befolyással képesek megteremteni a tagállamok közötti kompromisszumokat.

Európának jelenleg nincs egyértelmű vezetője

– mondta a Politicónak egy uniós diplomata, aki szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök befolyásos ugyan, de Európának nincs Angela Merkelhez vagy François Mitterrandhoz hasonló meghatározó politikusa.

Emmanuel Macron francia elnök jövő áprilisban távozik hivatalából, mivel az alkotmány nem teszi lehetővé számára a harmadik egymást követő elnöki ciklust. A csúcstalálkozó zárt ajtók mögötti megbeszélésén állítólag maga is elismerte, hogy mandátumának utolsó hónapjaiban már nem rendelkezik majd megfelelő politikai felhatalmazással egy jelentős költségvetési megállapodás aláírásához.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nyolc év kormányzás után veszíthet a választáson. Bár a választás eredményétől függetlenül Madridban várhatóan csak januárban alakulhat új kormány, a kampány már novemberben megnehezítheti az uniós egyeztetéseket.

Németországban Merz helyzete szintén bizonytalan. Bár a következő szövetségi választás csak 2029-ben esedékes, az AfD erősödése és a kancellár népszerűségének visszaesése korlátozhatja a kompromisszumkészségét. Olaszországban pedig Meloni a 2027 októberére tervezett választás előtt akár előrehozott voksolást is kezdeményezhet.

Antonio Costa mindeközben azzal érvelt, hogy az unió 27 demokráciából áll, amelyekben szinte minden hónapban választást tartanak, ezért önmagában a választási naptár nem akadályozhatja meg egy új költségvetés elfogadását.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint január még megfelelő időpont lehet a megállapodás tető alá hozására, mielőtt a politikai bizonytalanság tovább növekedne. Az Európai Néppárt költségvetési tárgyalásokért felelős képviselője, Siegfried Mureșan azonban úgy látja, hogy az unió eddig túl lassan haladt előre.

„Az idő fogy”

– figyelmeztetett.