Az új költségvetés 11 legfontosabb pontja

A kormányfő október 19-én, az Országgyűlésben ismertette a jövő évi büdzsé főbb elemeit. A tervezetet az igazságosság, a fejlődés és Magyarország újjáépítésének költségvetéseként mutatta be. A kormány a héten küldi meg a dokumentumot a Költségvetési Tanácsnak, majd a hónap végén nyújtja be az Országgyűlésnek.

A bejelentések a háztartások jövedelmétől és a családtámogatásoktól az állami béreken és az önkormányzatok finanszírozásán át az egészségügyig, a közlekedésig, az energetikáig és a lakhatásig számos területet érintenek. Az alábbiakban témák szerint foglaltuk össze a legfontosabb vállalásokat. Az összegek és intézkedések a miniszterelnök ismertetéséből származnak; a végleges költségvetési törvény még nem ismert.

1. Adócsökkentés és nagyobb közteherviselés

A kormány a jövedelmek növelését célzó adócsökkentéseket a magasabb jövedelműek és a nagyvállalatok fokozottabb hozzájárulásával, valamint az állami kiadások visszafogásával finanszírozná.

• Személyi jövedelemadó: 2027. január 1-jétől 9 százalékra csökkenne a minimálbér adója. A havi 680 ezer forint alatti jövedelmeknél is csökkenne az szja. A kormányfő szerint közel 2,5 millió dolgozó összesen 250 milliárd forinttal több pénzt tarthatna meg.

• Minimálbéresek: a bejelentés szerint a minimálbért keresők béremelés nélkül is havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forinttal járhatnának jobban.

• Milliárdosok vagyonadója: a kormány évi 200 milliárd forint bevételt vár az új adótól, amelyet mintegy 15 ezer milliárdos vagyonára vetnének ki.

• Nagyvállalatok adózása: emelkedne az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok társasági adója. Az innovációs járulék mértéke 0,2-ről 0,5 százalékra nőne, de a mikro- és kisvállalkozások mentesülnének alóla.

• Kiskereskedelmi adó: az egymilliárd és 50 milliárd forint közötti árbevételrészre 0,45 százalékos kulcsot vezetnének be. Az egymilliárd forintig terjedő árbevételrész adómentes maradna.

• További bevételek: növelnék az energiacégek befizetéseit, a dohány és az égetett szeszes italok adóterheit, a bányajáradékot, valamint a reklámadót. Utóbbi a jelenlegi nulla százalékról 3,75 százalékra emelkedne.

• Adókedvezmények: célzottabbá tennék a nagyvállalati fejlesztési adókedvezményeket, és megszüntetnék a bizalmi vagyonkezelők társaságiadó- és osztalékadó-fizetése alóli mentességét.

A kormány a cégautók adózásán is változtatna: a második autótól megszűnne a gépjárműadó cégautóadóból történő levonásának lehetősége, a nagy teljesítményű cégautók adója pedig emelkedne.

2. Családtámogatások és otthonteremtés

A családok támogatása a költségvetés egyik legnagyobb eleme lenne. Magyar Péter közlése szerint a családi pótlék megduplázására 300 milliárd forinttal többet fordítanának.

• Családi pótlék: 2027-től minden gyermek után a jelenlegi összeg kétszerese járna. A miniszterelnök példái alapján egy egygyermekes család havi 12 200, egy kétgyermekes 26 600, egy háromgyermekes 48 ezer, egy négygyermekes pedig 64 ezer forinttal kapna többet.

• Anyák adómentessége: a 30 év alatti anyák, a 40 év alatti kétgyermekes anyák, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintos jövedelemig maradna meg. Az e fölötti jövedelemrész adókötelessé válna.

• Megmaradó kedvezmények: a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye és a gyermekek után járó családi adókedvezmény is fennmaradna.

• Megfizethető lakhatás: a Wekerle Sándor lakásépítési programra 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást fordítanának bérlakások és kollégiumi férőhelyek kialakítására. A következő három évben 550 millió euró uniós forrásból több százmilliárd forintos fejlesztést terveznek, legalább ugyanekkora banki és piaci finanszírozással.

• Fiatalok lakáshitele: a 18–41 évesek új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának. Ötéves bentlakást írnának elő.

• Lakástakarékosság: az állam az első öt év befizetéseit 10, a hatodik évtől 20 százalékkal egészítené ki.

• Energetikai felújítás: a felújítási hitel felső határa 6 millióról 15 millió forintra nőne, fix 3 százalékos kamattal. A támogatás elérhetné a 7,5 millió forintot, ha teljesülnek az energia-megtakarítási feltételek. Évente 20 ezer háztartás korszerűsítését indítanák el.

• További otthonkorszerűsítés: külön programot készítenek elő, amely 2027-ben 30 ezer, 2030-ig összesen 120 ezer családnak segíthet hőszigetelésben, ablakcserében és fűtéskorszerűsítésben.

A kormányfő szerint a babaváró hitel, a csok, a falusi csok és a rezsicsökkentés szabályai nem változnának.

3. Nyugdíjak, szociális ellátások és idősgondozás

A nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók támogatása szintén hangsúlyos eleme a terveknek.

• Minimálnyugdíj: 2027. január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék.

• Alacsony nyugdíjak: sávos emelést vezetnének be, amely a kormányfő szerint 455 ezer nyugdíjasnak nyújtana segítséget.

• Nyugdíjas SZÉP-kártya: fokozatosan, 2030-ig vezetnék be. A 2027-es költségvetésben 90 milliárd forintot különítenének el rá. A miniszterelnök szerint jövőre 2,2 millió, 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkező érintett kaphatná meg először a juttatást, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre lehetne fordítani.

• 13. és 14. havi nyugdíj: megmaradna a 13. havi nyugdíj, és kifizetnék a 14. havi nyugdíj első hetét is.

• Időskorúak járadéka: megdupláznák az ellátást.

• Rokkantsági és rehabilitációs ellátások: januártól 10 százalékkal emelkednének.

• Árvaellátás: a minimumösszeg 20 százalékkal nőne.

• Otthonápolás: 50 százalékkal emelnék az otthonápolási díjakat.

4. Béremelések az állami és közszolgálati területeken

A miniszterelnök bejelentése szerint legalább 603 ezer állami alkalmazott jövedelmét növelnék, összesen 677 milliárd forintból.

A kormány a közoktatásban a pedagógusok béremelése mellett az iskolai közétkeztetés színvonalának javítását és a Jeney Lajos iskolafejlesztési program elindítását is tervezi. Utóbbi keretében iskolák felújítását és bővítését készítenék elő.

5. Egészségügy: 510 milliárd forinttal több forrás

A tervek szerint 2027-ben 510 milliárd forinttal többet fordítanának az állami egészségügyre. A bejelentett többletforrások főbb céljai:

• 192 milliárd forint az egészségügyi dolgozók béremelésére;

• 95 milliárd forinttal több a kórházi gyógyszerek finanszírozására;

• 51 milliárd forinttal több a kórházak működésére;

• 38 milliárd forinttal több a patikákban elérhető gyógyszerek támogatására;

• 21 milliárd forint új mentőautókra és mentőállomások felújítására;

• 20 milliárd forint új CT- és MR-berendezésekre;

• további 20 milliárd forint a várólisták rövidítésére;

• 11 milliárd forinttal több a krónikus betegek gondozására.

A kormányfő emellett a Hugonnai Vilma nevét viselő egészségügyi programot is a nagyobb költségvetési vállalások közé sorolta.

6. Önkormányzatok és helyi közlekedés

A kormány az önkormányzatok finanszírozásának javítását is ígéri. A bejelentett intézkedések a helyi szolgáltatásokra és a közösségi közlekedésre egyaránt kiterjednek.

• Önkormányzati támogatás: 64 milliárd forinttal növelnék a településeknek juttatott támogatásokat.

• Szolidaritási hozzájárulás: 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkentenék a terheket.

• Budapest: a BKK-n keresztül további 50 milliárd forintot kapna a közösségi közlekedés finanszírozására.

• Vidéki városok: visszaállítanák a helyi közlekedés állami támogatását, erre 10 milliárd forintot szánnának.

• Megyei közgyűlések: előkészítik a miniszterelnök által feleslegesnek nevezett testületek megszüntetését.

A kormányfő szerint az önkormányzatoknak nagyobb önállóságot és több forrást kell kapniuk, a közpénzeket pedig a helyi lakosság szolgáltatásaira kell fordítani.

7. Közlekedés és úthálózat: vasútfejlesztés, új járművek és útfelújítások

A közlekedési fejlesztésekben jelentős szerepet kapnának az uniós források és a hazai beruházások.

• Vasút és közlekedés: 331 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának a területre, 271 milliárddal többet az idei keretnél.

• Új járművek: 35 nagy kapacitású InterCity-motorvonat beszerzését és 42 új HÉV-szerelvény forgalomba állítását jelentette be a miniszterelnök.

• Vasútállomások: megkezdenék a tíz legfontosabb állomás felújítását, fejlesztenék a Nyugati pályaudvart és környékét, valamint a mellékvonalakat.

• Hosszú távú vasúti program: a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében tíz év alatt 3550 milliárd forintból újítanák meg a kötöttpályás közlekedést.

• Közutak: 100 milliárd forintos kátyúmentesítési és közútfejlesztési program indulna. A közúti felújításokra és fejlesztésekre összesen több mint 400 milliárd forint jutna.

• Autópálya-koncessziók: a koncessziós díjak felülvizsgálatával 566 milliárdról 320 milliárd forintra csökkentenék a költségvetés terheit, 246 milliárd forintos megtakarítást célozva.

8. Vízgazdálkodás, környezetvédelem és energia

A kormány jelentős fejlesztéseket tervez a vízmegtartás, az energiaellátás biztonsága és az épületek korszerűsítése terén.

• Vízgazdálkodás: a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések uniós forrásból finanszírozott kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedne.

• Vízmegtartás: javítanák tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét, és vízprémiumot készítenének elő azoknak, akik vizet tartanak vissza a földjükön.

• Energetikai fejlesztések: összesen 868 milliárd forintot mozgatnának meg hálózatfejlesztésre, szélenergiára, energiatárolásra, geotermiára és korszerű mérési rendszerekre.

• Áramhálózat: 100 milliárd forint jutna a hálózat megerősítésére. A cél 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás létrehozása.

• Háztartási energiatárolás: 57 ezer háztartást támogatnának saját energiatároló létesítésében.

• Otthonfelújítás: a korábban ismertetett korszerűsítési program a családi házak mellett társasházakra és panelekre is kiterjedne.

9. Gazdaságfejlesztés és vállalkozások

A kormány a hazai vállalkozások beruházásait, innovációját és exportját is ösztönözné.

• Vállalkozásfejlesztés: az uniós forrásokból finanszírozott vállalkozási és innovációs fejlesztések kerete 114 milliárdról 230 milliárd forintra emelkedne.

• Új megrendelések: a kormány a hazahozott uniós forrásokra építve 928 milliárd forinttal több fejlesztési forrást helyezne a gazdaságba 2027-ben.

• Ágazati beruházások: 274 milliárd forintot fordítanának bölcsődékre, óvodákra és településfejlesztésre; az agrárium fejlesztési forrásait 72 milliárddal, a digitális állam fejlesztésére szánt összeget 52 milliárddal növelnék.

• Lakásépítés: a bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztése az építőiparnak is megrendeléseket adna.

• Árrésstop: kivezetnék az intézkedést. A kormányfő szerint a szabályozás torzította az árakat és a magyar termelőkre is kedvezőtlenül hatott.

A miniszterelnök egy új, a vállalkozásokkal való együttműködésre épülő programot is meghirdetett, amelynek alapelve a tisztességes verseny, a korrupció visszaszorítása és az átlátható állami megrendelések biztosítása lenne.

10. Kultúra és sport

A kulturális intézmények finanszírozását és a sport támogatási rendszerét is átalakítanák.

• Egyetemek: a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ismét állami fenntartásba kerülne.

• Kultúra: átláthatóbb, szakmai szempontokon alapuló és ellenőrizhető támogatási rendszert ígér a kormány.

• Sport: megtartanák az évi 453 milliárd forintos állami sporttámogatást, ugyanakkor megszüntetnék a tao-finanszírozási rendszert, helyette 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást biztosítanának.

11. Kiadáscsökkentés és költségvetési hiány

A kormány a vállalások fedezetét a kiadások visszafogásával és a nagyobb teherviselő képességű szereplők fokozottabb adóztatásával teremtené elő.

• Újabb kiadáscsökkentés: 2027-ben további 1500 milliárd forinttal csökkentenék a költségvetési kiadásokat.

• Korábbi megtakarítások: a kormányfő szerint a 2026-os költségvetésből már kivezettek mintegy 700 milliárd forintnyi pazarlásnak minősített kiadást, és ezt a megtakarítást jövőre is fenntartanák.

• Hiánycél: a költségvetési hiányt a bejelentés szerint 8,3 százalékról 4,9 százalékra mérsékelnék.

• Új bevételek: a vagyonadó, a nagyvállalati adóváltozások és a különböző ágazati befizetések növelnék a költségvetés bevételeit.

• Nagyobb vállalások: Magyar Péter szerint az adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíjemelésekre, az ágazati béremelésekre és az egészségügyi programra összesen több mint 2100 milliárd forintot fordítanának 2027-ben.

A kormányfő a 2027-es büdzsét az ország pénzügyi stabilizálásának és újjáépítésének eszközeként mutatta be. A bejelentett intézkedések megvalósulásának részleteit a benyújtandó költségvetési törvény és annak parlamenti tárgyalása tisztázhatja.

Kép:  MTI/Hegedüs Róbert