Trump több orosz szankciót is felfüggesztett, miközben egyre élesebb a konfliktusa Zelenszkijjel

Az amerikai kongresszus által elfogadott, Donald Trump által szeptemberben aláírt szankciós törvény számos rendelkezésétől állt el az amerikai elnök péntek este kiadott rendeletével, arra hivatkozva, hogy a korlátozások egy részének felfüggesztése az Egyesült Államok „nemzeti érdekét” szolgálja. A döntés heves bírálatokat váltott ki az amerikai törvényhozók körében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, „teljesen figyelmen kívül hagyja” a szankciókat. Washington és Kijev viszonya azután romlott meg látványosan, hogy az Egyesült Államok a múlt héten vitatott megállapodást kötött orosz dízelüzemanyag importjáról. Ukrajna ezt követően azzal vádolta meg a Trump-adminisztrációt, hogy megvonja tőle a létfontosságú katonai támogatás egy részét.

Trump és Zelenszkij az utóbbi időben egyre élesebb nyilatkozatokban bírálta egymást. Az ukrán elnök egy európai uniós csúcstalálkozón arról beszélt, milyen jó érzés „igazi vezetők” között lenni, miután Trump korábban úgy fogalmazott: Zelenszkijjel nehezebb együttműködni, mint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A szankciók Moszkvát és az orosz olajkereskedelmet célozták

A szeptemberben elfogadott amerikai törvény az orosz gazdaságra kívánt nyomást gyakorolni. Széles körű felhatalmazást adott Trumpnak arra, hogy akár 100 százalékos vámokat vessen ki az orosz olaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójából érkező importtermékekre. A legjelentősebb érintettek között Kína és India szerepel.

A jogszabály emellett szankciókat irányzott elő magas rangú orosz tisztviselők, köztük Putyin, orosz pénzügyi intézmények, valamint a Moszkva által a meglévő embargók kijátszására használt úgynevezett árnyékflotta ellen is. Trump most e rendelkezések jelentős részének alkalmazását függesztette fel.

Kirill Dmitrijev, az orosz vezetés egyik megbízottja „fontos és valóban történelmi pillanatnak” nevezte a döntést. Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a szankciók elsősorban az Egyesült Államoknak és a globális piacoknak okoztak volna komoly károkat, miközben a gazdasági együttműködés mindkét ország javát szolgálja.

Az amerikai demokraták élesen bírálták az elnök lépését. Don Beyer virginiai képviselő szerint Trump ismét engedett Moszkvának, és hátat fordított Ukrajnának. „Trump legújabb kapitulációja Putyin előtt ismét cserbenhagyja ukrán partnereinket, és szembemegy a kongresszus egyértelmű szándékával: azzal, hogy a törvényhozás büntetni kívánta Oroszország illegális agressziós háborúját” – írta Beyer az X-en.

A döntés várhatóan tovább növeli a feszültséget Kijev és Washington között. Zelenszkij régóta hangsúlyozza, hogy szigorú szankciókra van szükség ahhoz, hogy Oroszország kevesebb forrásból finanszírozhassa háborúját. Az ukrán elnök szombat reggel azt mondta: a korlátozások „rendkívül sokat segíthettek volna”, a törvénynek pedig az lett volna a célja, hogy valóban hatékony nyomást gyakoroljon Oroszországra a háború lezárása érdekében.

Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán 15 ukrán energetikai létesítményt támadtak meg, ami több régióban áramkimaradásokat okozott. „Oroszország áramszünetet akar előidézni Ukrajnában, közvetlenül a tél előtt” – fogalmazott. Hozzátette: fontos lenne, hogy az Egyesült Államokban is mindenki lássa, mi történik valójában Ukrajnában.

Az ukrán elnök később újságíróknak arról beszélt, hogy arra számít, a Trump-adminisztráció további orosz szankciókat is feloldhat. Azt is elmondta, hogy az ukrán tárgyalók pénteken egyeztettek amerikai partnereikkel, és a két delegáció akár már a következő héten újra találkozhat.

Az iráni háború is szerepet játszhat az amerikai döntésekben

Trumpot Zelenszkij és Ukrajna európai szövetségesei már korábban is bírálták, amiért ideiglenesen felfüggesztett bizonyos amerikai szankciókat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az orosz dízel importját. Az intézkedést az amerikai energiaárak leszorításával indokolta, amelyek az iráni háború miatt meredeken emelkedtek.

A közel-keleti konfliktus hónapok óta komoly politikai terhet jelent az amerikai elnök számára. Az üzemanyagárak emelkedése az Egyesült Államokban a novemberi félidős választások előtt különösen érzékeny kérdés, miközben a gyorsuló infláció rontja Trump megítélését a választók körében.

Zelenszkij szerint az orosz dízel importjáról szóló megállapodás lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok maga is hozzájárul Oroszország háborús erőfeszítéseinek finanszírozásához.

Néhány nappal később Trump azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna egyaránt beleegyezett egy energetikai tűzszünetbe, amely lehetővé tenné az orosz dízel szállítását.

A két ország eközben folyamatosan támadja egymás energetikai infrastruktúráját. Kijev szerint az orosz létesítmények elleni csapások célja, hogy csökkentsék a moszkvai hadigépezet bevételeit. Az orosz vezetés ezzel szemben azt állítja, hogy kizárólag az ukrán hadsereg által használt létesítményeket veszi célba.

Zelenszkij kezdetben meglepetésének adott hangot Trump tűzszünetről szóló bejelentése miatt, ugyanakkor közölte: Ukrajna is leállítaná az energetikai létesítmények elleni támadásokat, ha Oroszország ugyanezt tenné.

Három, újabb orosz támadásokkal terhelt nap elteltével azonban Kijev ismét csapásokat mért orosz olajfinomítókra. Trump ezt élesen elítélte, és „szégyenletesnek” nevezte az ukrán akciókat. Zelenszkij válaszul azt mondta, hogy ő csupán „Ukrajna érdekeit védi”.

A Starlink korlátozásai is aggodalmat keltenek Kijevben

Azokat a félelmeket, hogy Trump Oroszország oldalára állhat, tovább erősítették az Ukrajnának biztosított amerikai műholdas kommunikációs rendszer, a Starlink körüli problémák.

A múlt héten a szolgáltatás váratlanul korlátozta azt a sebességet, amellyel a drónok úgy repülhettek, hogy közben fennmaradjon az internetkapcsolatuk. Ukrajna szerint ez több harctéri műveletet is megzavart, és megnehezítette az ország számára a beérkező orosz támadások elleni védekezést.

A korlátozások idején Oroszország több halálos támadást is végrehajtott Ukrajna ellen. A helyi lakosok és az ukrán kormány beszámolói szerint ezek közül több esetben előzetes figyelmeztetés sem érkezett.

Zelenszkij szombaton arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők technikai problémákkal magyarázták a Starlink sebességkorlátozásait. Az ukrán fél azonban az Európai Unió területén is tesztelte a rendszert, és az elnök szerint azt tapasztalta, hogy „ezek a problémák nem léteznek”, a szolgáltatás pedig nagyobb sebességgel működött.

Trump tagadta, hogy leállította volna az Egyesült Államok hírszerzési információinak megosztását Ukrajnával, vagy szándékosan lelassította volna az ukrán Starlink-hálózatot.

Újabb halálos orosz támadásokról számolt be Ukrajna

Az ukrán hatóságok közlése szerint az elmúlt 24 órában végrehajtott orosz támadásokban legalább kilenc ember meghalt, és mintegy hatvanan megsebesültek az ország különböző részein. A déli Herszon városát szombat reggel ért orosz csapásokban egy mentőautó vezetője életét vesztette, további húsz ember pedig megsebesült.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ukrán hadiiparhoz kapcsolódó létesítményeket támadott. A célpontok között acélművet, elektromos alállomást és egy fekete-tengeri teherhajót is megnevezett.

A szankciók felfüggesztése, az energetikai infrastruktúra elleni kölcsönös támadások, valamint a katonai és technológiai támogatás körüli viták egyre mélyebb törésvonalakat rajzolnak ki Washington és Kijev között. Miközben Zelenszkij szigorúbb fellépést sürget Moszkvával szemben, Trump döntései és nyilatkozatai tovább növelik a bizonytalanságot az amerikai–ukrán kapcsolatok jövőjét illetően.