Hol dőlhet el az amerikai félidős választás? – A hatalomért vívott küzdelem legfontosabb csataterei

Az Egyesült Államokban országszerte több ezer választást tartanak, a kormányzat különböző szintjein. A legnagyobb figyelem azonban a Kongresszus két kamarájára, a Képviselőházra és a Szenátusra irányul, amelyek tagjairól a választók döntenek.

Jelenleg mindkét kamarát a Republikánus Párt, vagyis az elnök pártja irányítja. A választás eredménye alapvetően meghatározhatja, milyen politikai mozgástere marad Trumpnak hivatali ideje utolsó két évében.

Az alábbi áttekintés bemutatja, hol dőlhet el a hatalomért folytatott küzdelem: milyen az elnök népszerűsége, mely választási körzetek és államok számítanak kulcsfontosságúnak, milyen ügyek foglalkoztatják a választókat, és mekkora összegeket költenek a pártok a kampányra.

Trump számára kedvezőtlen időpontban érkezik a félidős választás

Az ellenzéki Demokrata Párt egyik legfontosabb esélye a Kongresszus visszaszerzésére Trump alacsony támogatottsága. Az elnök népszerűsége ugyanis fontos jelzés lehet arra nézve, hogyan szerepelhet pártja a választáson.

A Silver Bulletin közvélemény-kutatási adatokat feldolgozó oldal szerint Trump valamivel 50 százalék feletti támogatottsággal kezdte meg második elnöki ciklusát, ám népszerűsége hamar a 40 százalékos tartományba süllyedt.

Amikor február végén úgy döntött, hogy Izraellel közösen légicsapásokat indít Irán ellen, támogatottsága körülbelül 42 százalékon állt. Röviddel később 40 százalék alá esett, jelenleg pedig hozzávetőleg 37 százalékos.

Nyolc évvel ezelőtt, első elnöki ciklusának ugyanezen szakaszában Trump támogatottsága jóval magasabb, 43 százalékos volt. Joe Biden elnökségének azonos időszakában 40 százalékon állt ez a mutató. Mindkét elnök elveszítette a Képviselőház feletti irányítást a félidős választáson, a Szenátusban azonban meg tudta őrizni pártja a többséget.

Trump gyenge népszerűségi mutatói magyarázzák, hogy a demokraták bizakodva tekintenek a választás elé, és nem csupán az egyik, hanem mindkét kongresszusi kamara megszerzésében reménykednek. Ennek érdekében olyan államokban is megpróbálnak győzelmet aratni, amelyekben a republikánusok az elmúlt években rendszeresen nyertek.

Küzdelem a Képviselőházért

A Kongresszus alsóházában, a Képviselőházban a republikánusok többsége rendkívül szűk. A pártnak 218 képviselője van, ami pontosan a többséghez szükséges létszám, és rajtuk kívül egy független képviselő is velük szavaz. A képviselők mandátuma két évre szól, ezért novemberben mind a 435 hely sorsa eldől.

A választási körzetek többsége ugyanakkor nem számít kiélezett versenynek. Sok helyen annyira erős az egyik párt támogatottsága, hogy a győztes személye már a választás előtt viszonylag jól körvonalazható. A kampányokat és választásokat elemző Cook Political Report mindössze 21 olyan körzetet azonosított, ahol mindkét pártnak reális esélye van a győzelemre. Ezeket a körzeteket az amerikai politikai szóhasználatban toss-up kategóriába sorolják.

A 21 kiélezett körzetből 16-ot jelenleg republikánus, ötöt pedig demokrata képviselő képvisel. Ha a demokraták ezek közül négyet megszereznek, és megtartják azokat a körzeteket, amelyekben biztos vagy valószínűsíthető a győzelmük – összesen 29 ilyen körzettel számolva –, akkor átvehetik az irányítást a Képviselőházban.

Történelmileg a félidős választások gyakran jelentős erőviszony-változást hoznak az alsóházban. A választók ilyenkor sokszor a hivatalban lévő elnök politikájával szembeni elégedetlenségüket fejezik ki.

Az 1934-ig visszanyúló adatok szerint az elnök pártja a félidős választásokon átlagosan 27 képviselői helyet veszít. Az azóta tartott 23 választásból mindössze három alkalommal tudott mandátumokat szerezni.

Küzdelem a Szenátusért

A republikánusok helyzete a Szenátusban valamivel kedvezőbb. A százfős felsőházban 53 helyet birtokolnak, míg a demokratáknak 45 szenátoruk van. Rajtuk kívül két független szenátor is a demokratákkal szavaz.

A szenátorok mandátuma hat évre szól, ezért kétévente megközelítőleg a helyek egyharmadáról döntenek a választók. Novemberben 35 szenátusi hely kerül veszélybe, ám a Cook Political Report elemzése szerint ezek közül mindössze hétben tekinthető teljesen nyitottnak a verseny.

A hét kiélezett helyből hatot jelenleg republikánus, egyet pedig demokrata szenátor tölt be. Ahhoz, hogy a demokraták megszerezzék a Szenátus irányítását, négy ilyen helyet kellene elhódítaniuk, miközben a már eleve számukra kedvezőnek tekintett, további négy helyet is meg kellene nyerniük. Ezzel 51 fős többségre tehetnének szert.

A többség megszerzése azonban korántsem egyszerű feladat. A demokratáknak először is meg kellene őrizniük michigani pozíciójukat. A közvélemény-kutatások szerint a verseny a vártnál szorosabb Abdul El-Sayed, a baloldali politikai kívülálló és republikánus ellenfele, Mike Rogers között. Utóbbi Trump szövetségese és az FBI korábbi ügynöke.

Emellett olyan államokban is mandátumokat kellene szerezniük, amelyekben Trump 2024-ben kétszámjegyű különbséggel győzött. Alaszka, Iowa és Ohio egyaránt ilyen kihívást jelent. A felmérések ugyanakkor arra utalnak, hogy a demokratáknak ezekben az államokban is lehet esélyük. Texas különösen figyelemre méltó példa: James Talarico korábbi tanár győzelme esetén 1988 óta először szerezhetne demokrata jelölt szenátusi mandátumot az államban. Ehhez azonban le kellene győznie Ken Paxtont, Texas jelenlegi főügyészét, aki szoros szövetségese Trumpnak.

Mely kérdések foglalkoztatják leginkább a választókat?

Trump a 2024-es elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy „véget vet az inflációnak, és ismét megfizethetővé teszi Amerikát”. A megélhetési költségek emelkedése azonban továbbra is a választók egyik legfontosabb problémája.

Az elnök február 24-i évértékelő beszédében büszkén jelentette ki, hogy a benzin ára a legtöbb államban már gallononként 2,30 dollár alá csökkent. Négy nappal később azonban kitört az iráni háború, amely megzavarta a közel-keleti energiaellátást, és az Egyesült Államokban ismét gallononként 4 dollárra emelte a benzin árát.

A konfliktus egyre népszerűtlenebbé vált, ahogy következményei világszerte éreztették hatásukat, és az amerikai fogyasztók pénztárcáját is megterhelték. Egy augusztusban végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 63 százaléka helytelenítette Trump válságkezelését.

A megélhetési költségek mellett az egészségügy és a bevándorlás is fontos kérdés a választók számára. Trump az utóbbi időben jelentős sikerként hivatkozott bevándorláspolitikájára, arra mutatva rá, hogy a határátlépések száma jóval alacsonyabb a korábbi években tapasztaltnál. A demokrata jelöltek közül sokan ezzel szemben az amerikai egészségbiztosítás magas költségeire, valamint arra helyezik a hangsúlyt, hogy Trump törvényhozási intézkedései milyen hatással vannak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre.

Képes lehet Trump felülírni a politikai várakozásokat?

A jelek többsége arra utal, hogy a félidős választások a demokraták számára kedvezően alakulhatnak. Ugyanakkor nem ez lenne az első alkalom, hogy Trump és pártja a közvélemény-kutatások által jelzettnél jobb eredményt ér el.

A republikánusok egyik legnagyobb előnye a jelentős pénzügyi fölényük. Augusztus végén a Republikánus Nemzeti Bizottság és a hozzá kapcsolódó szervezetek több mint 600 millió dollárnyi készpénzzel rendelkeztek. A demokraták ugyanekkor valamivel kevesebb mint 400 millió dollárt tudhattak magukénak.

A republikánusok pénzügyi előnyét tovább növelte Trump MAGA Inc. nevű szervezete, amely a „Make America Great Again” politikai mozgalom legfontosabb adománygyűjtő és kampányfinanszírozó egységeként működik. A szervezet további több mint 400 millió dollárral rendelkezett.

A republikánusok ezt az anyagi fölényt a politikai hirdetések finanszírozására használják fel. Az AdImpact kutatócég adatai szerint szeptemberben több mint egymilliárd dollár értékben sugároztak politikai hirdetéseket az amerikai választóknak. A republikánusok 200 millió dollárral többet költöttek, mint a demokraták, és a Szenátusért folyó, szorosnak ígérkező versenyek szinte mindegyikében felülmúlták ellenfeleik kampánykiadásait.

Trump abban bízik, hogy a kampány utolsó szakaszában felerősített üzeneteikkel sikerül mozgósítaniuk a republikánus szavazókat, növelve a részvételt, és mérsékelve az elnököt, illetve pártját érő politikai veszteségeket.

A választás után már 2028 kerülhet a középpontba

Bárhogyan is alakul a novemberi választás, a politikai figyelem hamarosan a következő, 2028-as elnökválasztásra terelődik. Trump népszerűtlensége meghatározó szerepet játszik a mostani kampányban, de mivel az alkotmány értelmében harmadik elnöki ciklusra már nem választható meg, a következő elnökválasztási küzdelemben más szempontok kerülhetnek előtérbe.

A demokraták számára egyre fontosabbá válhat, hogy ne csupán azt fogalmazzák meg, mi ellen lépnek fel, hanem azt is világosan bemutassák, mit képviselnek, milyen programot kínálnak az amerikaiaknak, és milyen irányba vezetnék az országot.

A félidős választás tehát nemcsak Trump elnökségének hátralévő két évéről dönthet, hanem arról is, milyen politikai erőviszonyok között indulhat meg a felkészülés a 2028-as elnökválasztásra.