Újra lángra lobbanhat Franciaország

Franciaországban szombaton újabb jelentős tiltakozási hullám bontakozik ki: szakszervezetek, a sárgamellényes mozgalom támogatói és diákok is utcára vonulnak. A belügyminisztériumhoz közel álló forrás szerint mintegy 500 különböző akcióra és körülbelül 90 tüntetésre számítanak országszerte. A rendőrség attól tart, hogy a megmozdulások egyes helyszíneken erőszakba torkollhatnak.

A dél-franciaországi Marseille-ben már szombat reggel kukákat és elektromos rollereket gyújtottak fel, ami miatt a rohamrendőrségnek is be kellett avatkoznia. Az esetleges fosztogatásoktól és rongálásoktól tartva több városban az üzletek kirakatait is bedeszkázták.

A hatóságok különösen Párizsban és más nagyvárosokban készülnek rendbontásokra. A belügyminisztériumhoz közel álló forrás szerint szélsőbaloldali csoportok megpróbálhatnak összecsapásokat provokálni a rendfenntartókkal, illetve áttörni a demonstrációk útvonalán felállított biztonsági kordont. A közlekedési útvonalak és a létfontosságú infrastruktúra blokádját a hatóságok nem fogják eltűrni.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken hangsúlyozta, hogy a tiltakozáshoz való jogot teljes mértékben tiszteletben tartják, de annak együtt kell járnia az emberek és a tulajdon tiszteletével. Az államfő nyugalomra és felelősségteljes magatartásra szólított fel.

Egyre nagyobb a feszültség a diákok és a rendőrség között

A mostani megmozdulásokat négy hete tartó diáktüntetések előzték meg. A fiatalok többek között a tanárhiány, a túlzsúfolt tantermek és az elavult iskolai infrastruktúra ellen tiltakoznak. Bár a demonstrációk többsége békés volt, több helyszínen összecsapásokra került sor, miközben a rendőri fellépést is egyre több bírálat éri.

Két különösen súlyos eset tovább növelte a feszültséget. Egy 15 éves diák állítólag rendőrségi gumilövedék miatt veszítette el az egyik szemét, míg egy 14 éves fiatalnak egy rendőrségi kábítógránát felvétele után kellett amputálni a kezét. Mindkét ügyben vizsgálat folyik. Az utóbbi esetet követően Franciaország felfüggesztette bizonyos típusú kábítógránátok használatát.

Laurent Nuñez belügyminiszter pénteken ugyanakkor közölte, hogy súlyos városi zavargások esetén október 17-én ismét engedélyezhetik a kábítógránátok bevetését. A miniszter kedden a szenátusban arról számolt be, hogy 36 vizsgálat indult a diáktüntetések során feltételezett rendőri erőszak miatt. Ezek közül négy csonkításos sérülésekhez, hat pedig súlyos sérülésekhez kapcsolódik; a többi ügyben többek között bántalmazás, sértegetés és állítólagos szexuális erőszak gyanúját vizsgálják.

Visszatérhetnek a sárgamellényesek

A szombati demonstrációk egyik legfontosabb kérdése, hogy újjáéledhet-e a 2018-ban indult sárgamellényes mozgalom. A tiltakozási hullám eredetileg a kormány tervezett üzemanyag- és dízeladó-emelése miatt robbant ki. A mozgalom résztvevői hónapokon keresztül hétvégenként útkereszteződéseket, autópályákat és üzemanyagraktárakat blokkoltak, a rendőrséggel pedig többször is összecsaptak.

A mostani tiltakozások hátterében ismét a megélhetési válság és a növekvő üzemanyagárak állnak. A kormány eközben súlyos államadósság-problémával küzd, és egy megszorításokat tartalmazó költségvetést próbál elfogadtatni a parlamentben, ahol egyik politikai erőnek sincs önálló többsége.

Sébastien Lecornu miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy a tiltakozások kezdete óta 937 rendőr és csendőr sérült meg. Emellett 248 diák és 149 oktatási dolgozó is megsérült, ami a francia oktatási minisztérium nyilvántartásának kezdete óta a legmagasabb ilyen adat. A kormányfő szerint a középiskolások tiltakozó mozgalma egyre inkább városi erőszakhullámmá alakul.

A rendőrszakszervezet is fellép a kormány ellen

A rendőri intézkedések és a politikai vezetés kommunikációja miatt a rendvédelmi szervek körében is nő az elégedetlenség. Franciaország egyik legnagyobb rendőrszakszervezete, az Alliance Police Nationale kedden bejelentette, hogy feljelentést tesz az állam ellen, arra hivatkozva, hogy az veszélyezteti mások életét.

A szervezet szerint a rendőrök egymásnak ellentmondó utasításokat kapnak, miközben erőszaknak vannak kitéve, és a közvélemény ellenségességével is szembe kell nézniük. A szakszervezet elfogadhatatlannak nevezte a belügyminiszter nyilvános nyilatkozatai és a parancsnoki láncon keresztül közvetített utasítások közötti különbségeket.

A kormány és politikai ellenfelei a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (La France insoumise) pártot is azzal vádolják, hogy radikális kijelentéseivel hozzájárul a feszültség fokozásához. Jean-Luc Mélenchon pártelnök szeptember 30-án arra szólította fel támogatóit, hogy álljanak ki a rendőri brutalitással szemben, később azonban hangsúlyozta, hogy a békés tiltakozási formákat támogatja.

A demonstrációk résztvevői között ugyanakkor a békés fellépés igénye is megjelenik. Egy Párizsba érkezett amerikai látogató azt mondta az Euronewsnak, támogatja a békés tüntetéseket, és reméli, hogy senki sem sérül meg, miközben az emberek hangja is eljut a döntéshozókhoz. Egy fővárosi taxisofőr szerint a helyzet rendkívül kényes: az embereknek joguk van tiltakozni, de békésen kell ezt tenniük, a vezetőknek pedig megoldásokat kell találniuk a problémákra.