Brit miniszterelnök: Oroszország beavatkozott a Brexit-népszavazásba

Burnham a The Rest Is Politics című podcastban beszélt a kérdésről. Elmondása szerint egyenesen azt kérdezte, történt-e orosz beavatkozás a 2016-os népszavazásba, amire azt a világos választ kapta, hogy igen.

A miniszterelnök ugyanakkor nem árulta el, kitől származott a tájékoztatás, milyen bizonyítékokra alapozták a következtetést, és azt sem, hogy az esetleges orosz befolyásolási kísérletek hatással voltak-e a referendum végeredményére.

A kijelentés jelentős eltérést jelent a korábbi konzervatív brit kormányok álláspontjától, amelyek azt hangsúlyozták, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország sikeresen befolyásolta volna a népszavazás kimenetelét.

A brit titkosszolgálatok vizsgálatát is bírálták

Az ügyben már 2020-ban megszólalt a brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága. Jelentésében a testület bírálta a kormányt és a hírszerző szolgálatokat, amiért nem vizsgálták ki megfelelő alapossággal az orosz beavatkozás lehetőségét.

A többpárti bizottság szerint a miniszterek nem kértek átfogó értékelést Moszkva tevékenységéről, noha rendelkezésre álltak olyan információk, amelyek arra utaltak, hogy orosz állami hátterű médiumok és közösségimédia-fiókok megpróbálhatták befolyásolni a brit politikai folyamatokat.

A jelentés arra is rámutatott, hogy a brit kormány a népszavazás után nem készített értékelést az esetleges orosz beavatkozási kísérletekről. Ez éles ellentétben állt az Egyesült Államok gyakorlatával, ahol külön vizsgálat foglalkozott a 2016-os elnökválasztásba történő orosz beavatkozással.

A bizottság hangsúlyozta: akkor is fontos feltárni, ha egy ellenséges állam megpróbál befolyásolni egy demokratikus folyamatot, ha nem bizonyítható, hogy a kísérlet sikerrel járt.

Burnham szerint Nagy-Britanniának nyíltabban kellene beszélnie a külföldi beavatkozási kísérletekről, különösen most, amikor Európában erősödnek a szélsőjobboldali politikai erők.

Az európai szélsőjobboldal orosz kapcsolataira figyelmeztetett

A brit kormányfő az ENSZ Közgyűlésén tartott múlt havi beszédében is bírálta az orosz információs hadviselést. Akkor arról beszélt, hogy bizonyítékok utalnak arra: Moszkva a 2019-es brit parlamenti választásba is megpróbált beavatkozni.

A podcastban Burnham úgy fogalmazott, hogy az ilyen ügyeket egyértelműen rögzíteni kell, mert ez segíthet a német és francia választóknak is megérteni, hogy egyes politikai folyamatokat külső ellenséges szereplők ösztönözhetnek.

Szerinte Nagy-Britannia eddig túlságosan védekező álláspontra helyezkedett, és nem tájékoztatta megfelelően a közvéleményt arról, milyen mértékben próbálják külföldről megzavarni a demokratikus folyamatokat.

Burnham a héten Berlinben találkozott Friedrich Merz német kancellárral, akivel a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentette fenyegetésről is beszélt. A brit miniszterelnök szerint Merz aggodalmát fejezte ki a párt orosz kapcsolatai miatt. Burnham a beszélgetésre hivatkozva azt mondta, felmerült az AfD orosz finanszírozásának kérdése is.

A brit kormányfő szerint Európának összehangoltabban kell fellépnie a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben, és világossá kell tennie a választók számára, milyen veszélyeket jelentenek ezek a demokratikus intézményekre.