Egy magyar doktorandusz évi 1,7 millióból, egy dán több mint 20 millióból gazdálkodhat

Az összehasonlítást az Európai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Tanácsa, az Eurodoc készítette, a Nature tudományos folyóirat pedig hétfőn ismertette az adatokat. A számok azt mutatják, hogy a kutatói pálya anyagi feltételei országonként drámaian eltérnek, ami a szakemberek szerint a tehetséges fiatalok külföldre vándorlását is erősítheti.

Évi több tízezer euró a különbség

Az Eurodoc elemzése 27 európai ország doktoranduszainak jövedelmi viszonyait vizsgálta. Az összehasonlításban a doktori képzés első évében járók 2024-2025-ös adatai szerepelnek. A legmagasabb éves juttatást Dániában mérték, 58 014 eurót, Németországban pedig 55 557 eurót. A lista másik végén Ukrajna áll 2263 euróval, Magyarországon pedig az éves összeg 4615 euró volt.

Az adatokat ugyanakkor óvatosan kell értelmezni. Nem minden országban ugyanúgy kapják a pénzt a doktoranduszok: egyes helyeken munkaviszonyban állnak, máshol ösztöndíjból élnek, és vegyes rendszerek is léteznek. Németországban például sok doktorandusz részmunkaidős szerződéssel dolgozik. A jövedelem mellett az adózás, a megélhetési költségek és a társadalombiztosítási jogosultságok is befolyásolják, mennyit ér valójában a kapott összeg.

Egyes országokban a finanszírozás a kutatói utánpótlást is veszélyeztetheti

A jelentés készítői szerint a jelentős különbségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatal kutatók a jobb anyagi feltételeket kínáló országok felé induljanak. Skandinávia és a Benelux államok vonzó célponttá válhatnak azok számára, akik a doktori tanulmányok mellett megélhetésüket is biztosítani szeretnék.

Az alacsony juttatás nem csupán kényelmi kérdés. A lakhatási és megélhetési költségek emelkedése mellett egyes doktoranduszok olyan kevés pénzből kénytelenek gazdálkodni, amely a mindennapi kiadások fedezését is megnehezítheti. A doktori képzés ráadásul hosszú éveken át tartó, nagy szakmai elköteleződést igénylő munka, amelynek eredményei később a tudomány, az oktatás és a gazdaság számára is hasznosulhatnak.

A jelentés példaként említi Észtországot is, ahol 2022-ben átalakították a doktori képzés finanszírozását: a korábbi, nagyjából évi 8000 eurós ösztöndíjat egy jóval magasabb, garantált jövedelem váltotta fel. A változás a beszámoló szerint növelte a doktori helyek iránti érdeklődést, és erősítette az ipari kapcsolódásokat.

Az Eurodoc szerint a kutatói pálya vonzerejének megőrzéséhez nem elegendő a juttatásokat önmagukban vizsgálni. A kiszámítható finanszírozás, a társadalombiztosítás, a nyugdíjjogosultság és a fizetett szabadság szintén fontos része annak, hogy a fiatal kutatók hosszú távon is Európában maradjanak.