Párizs: bármikor visszatérhetne az Egyesült Királyság az EU-ba

Roland Lescure francia pénzügyminiszter a BBC-nek azt mondta, a brit választók döntése volt az unióból való kilépés, ezért ugyanígy nekik kell eldönteniük azt is, ha ismét csatlakozni szeretnének.

Amit mondhatok nekik: jöjjenek vissza, bármikor

– fogalmazott.

A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Andy Burnham az elmúlt héten már arról beszélt, hogy akár „végig is mehet” a brit–uniós kapcsolatok újragondolásában. A brit kormányfő szerint lehetséges, hogy a Munkáspárt következő választási programjában egy, az EU-tagságról szóló újabb népszavazás is szerepeljen, és azt sem zárta ki, hogy hosszabb távon az Egyesült Királyság ismét az unió tagja legyen.

Szorosabb brit–német biztonsági együttműködés

Burnham csütörtökön Berlinben találkozik először személyesen Friedrich Merz német kancellárral. A tárgyalások egyik legfontosabb eredménye egy közös brit–német biztonsági keretrendszer létrehozása lesz, amelynek célja a kibertámadások, a szabotázsakciók és más, ellenséges külföldi szereplőkhöz köthető hibrid fenyegetések elleni fellépés.

A két ország a tervek szerint szorosabban megosztja egymással a hírszerzési információkat, és összehangolja azokat az intézkedéseket, amelyekkel az infrastruktúra elleni támadásokat megfigyelhetik, elrettenthetik és megakadályozhatják. Külön figyelmet fordítanak a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének növelésére.

A brit miniszterelnök szerint a fenyegetés már nem távoli veszély. „A demokráciáink, vállalkozásaink és infrastruktúránk elleni támadások nem egy távoli fenyegetés” – mondta a látogatás előtt. Szerinte Nagy-Britanniának és Németországnak együtt kell fellépnie az ilyen tevékenységek felderítése és megakadályozása érdekében.

A tárgyalásokon Ukrajna támogatása, a közel-keleti instabilitás és a globális kereskedelmi útvonalak, köztük a Hormuzi-szoros forgalmának zavarai is napirendre kerülnek. Emellett brit és német üzleti vezetők részvételével regionális növekedési fórumot tartanak, amelynek célja a beruházások ösztönzése és az ipari kapcsolatok elmélyítése.

A találkozó egyben a tavaly júliusban aláírt Kensingtoni Szerződés hivatalos ratifikációját is jelenti. A megállapodás a tudomány, a technológia, a védelem, a biztonság és a gazdasági növekedés területén mélyebb együttműködést irányoz elő.

Kémkedési botrány árnyékában találkoznak

A berlini látogatásra közben egy komoly német hírszerzési botrány árnyékában kerül sor. A német ügyészség letartóztatta August Hanninget, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) korábbi vezetőjét. A 80 éves volt hírszerzési főnököt többek között államtitkokkal kapcsolatos kémkedéssel és hazaárulással gyanúsítják.

A hatóságok szerint Hanning egy külföldi hírszerző szolgálat munkatársa számára titkos információk alapján elemzést készített, egy másik külföldi szolgálat alkalmazottjának pedig információkat adott át. Letartóztatták egykori kabinetfőnökét is, akit az ügyészség a hazaárulás és kémkedés elősegítésével gyanúsít.

A brit–német biztonsági együttműködés jelentőségét növeli, hogy mindkét országban erősödtek az aggodalmak a szabotázs és az úgynevezett hibrid műveletek miatt. A brit kormány a múlt hónapban orosz diplomatát rendelt be egy lipcsei repülőtér közelében történt incidens miatt. A fontos ukrajnai logisztikai központként is működő repülőtérnél robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán szállítógépek közelében.

A német belügyminiszter szerint az eset beleillik az Európában korábban tapasztalt orosz hibrid műveletek mintájába. Moszkva tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, Vlagyimir Putyin pedig azzal vádolta Németországot, hogy bizonyítékokat gyártott Oroszország megvádolására.

A brit kormány szerint a berlini tárgyalások egyben arról is szólnak, milyen kapcsolatot alakítson ki az Egyesült Királyság a legfontosabb európai gazdasági és biztonsági partnereivel. Ez a Brexit után tíz évvel már nemcsak a jelenlegi együttműködés elmélyítését, hanem az ország hosszabb távú uniós kapcsolatának újragondolását is felveti.