Belföld
Jön a vagyonadó a milliárdosoknak
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra évi 1 százalékos, a 100 milliárd feletti részre pedig 1,5 százalékos adót vetne ki. Az első bevallást 2027 augusztusában kellene benyújtani, a számítás alapja pedig a 2026. december 31-i vagyoni állapot lenne.
Nem a vagyonlista, hanem a számítás módja lehet a kulcskérdés
A tervezet szerint a vagyonadót nem egyszerűen a vagyontárgyak aktuális piaci értéke alapján kellene meghatározni. A bevallásban vagyonelemenként fel kell tüntetni az azonosító adatokat, a számított értéket és az alkalmazott értékelési módszert is.
Dr. Békés Balázs, a BékésPartners irodavezető partnere szerint ezért már az év végi fordulónap előtt érdemes összeállítani a teljes vagyonleltárt. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy 2027 nyarán már késő lehet a szerződések, bankszámlakivonatok és cégbeszámolók összegyűjtésével kezdeni a felkészülést.
A belföldi ingatlanoknál többféle értékelési szabály lép életbe. A 12 hónapon belül vásárolt ingatlannál a vételár, az egy és tíz év között szerzettnél pedig a vételárnak az MNB lakásárindexével korrigált összege számít. Régebbi szerzés esetén a NAV tömeges értékelési modellje, végső esetben pedig független szakértő értékelése jöhet szóba.
Ez azt is jelenti, hogy a számított érték nem feltétlenül egyezik meg azzal az összeggel, amennyiért az ingatlant a tulajdonosa aktuálisan értékesíteni tudná. A tervezetben meghatározott értékelési szabály alkalmazása esetén az adóhatóság az így kiszámított érték miatt utólag nem bírságolhat.
A cégek értékelése szintén kötött képlet alapján történne. A nem tőzsdei társaság értékének egyharmadát a saját tőke, kétharmadát pedig az utolsó három év átlagos adózott eredményének 6,67-szerese adná. Az 500 millió forint feletti saját tőkével rendelkező cégeknél ehhez az ingatlanok könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet, az úgynevezett rejtett tartalékot is hozzá kellene számítani.
Külföldi vagyon és családi struktúrák sem maradnának ki
A tervezet egyik lényeges eleme, hogy a magyar adóalanyoknál főszabály szerint a teljes világvagyont figyelembe vennék. Így a külföldi ingatlan, bankszámla, értékpapír vagy cégrészesedés is bekerülhet az adóalapba. A külföldi ingatlanokat a vételárból kiindulva, évi 3 százalékos növeléssel vagy a helyi árindex alapján kellene értékelni.
A tényleges magyarországi adóztatást azonban a kettős adóztatási egyezmények is befolyásolhatják. A BékésPartners által vizsgált 84 hatályos magyar egyezmény közül 48 tartalmaz vagyonról szóló rendelkezést, 36 azonban nem. A szakértő szerint ezért országonként kell megvizsgálni, hogy egy külföldön található vagyonelemre milyen szabály vonatkozik.
A családi vagyon megoszlása szintén jelentős lehet. Az 1 milliárd forintos értékhatár személyenként értendő. Házastársaknál – házassági szerződés hiányában – a közös vagyon bizonyos esetekben a nyilvántartás szerinti tulajdonosnál, illetve 50–50 százalékban is figyelembe vehető. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő vagyonához számít, míg a nagykorú gyermek önálló adóalany.
Külön szabályok vonatkoznának a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonra, magánalapítványokra és egyes külföldi struktúrákra is. Ezek önálló adóalanyként jelenhetnének meg, saját 1 milliárd forintos értékhatárral. A már létező struktúráknak az anyag szerint 2027. január 14-ig kellene bejelentkezniük a NAV-nál.
A tervezet egyelőre társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért a szabályozás a kormányzati és országgyűlési tárgyalások során még módosulhat. A jelenlegi változat szerint azonban az első adókötelezettséget már a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján állapítanák meg, a bevallás és a fizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.