Meglepő, hány évesen házasodnak a magyarok

Az első házasságkötés időpontja még alacsonyabb, de az elmúlt évtizedekben itt is jelentős változás történt. 2025-ben a férfiak átlagosan 33,3, a nők 30,7 évesen házasodtak először. 1980-ban ugyanez 24,5, illetve 21,8 év volt. Vagyis az első házasságkötés átlagos életkora a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,9 évvel tolódott ki 45 év alatt.

A gyermekvállalás időzítése szintén későbbre került. Az első gyermeküket vállaló nők átlagos életkora 2025-ben 29,47 év volt. Budapesten volt a legmagasabb, 32,08 év, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb, 26,15 év. Ez a mutató ugyanakkor csak a gyermeket vállaló nőkre vonatkozik, ezért nem vethető össze közvetlenül az első házasságkötés életkorával.

A csok után visszaesett a házasságon kívüli születések aránya

Érdekes változást mutat a házasságon kívüli élve születések aránya is. 1990-ben még 13,1 százalék volt, 2001-re 30,3 százalékra, 2015-re pedig 47,8 százalékra emelkedett. Ezt követően azonban folyamatos csökkenés kezdődött: 2024-ben 23,6 százalékra mérséklődött, 2025-ben pedig 24,2 százalék volt.

A csökkenést a kutatók összefüggésbe hozzák a családok otthonteremtési kedvezményének, a csoknak a 2015-ös bevezetésével. Bár a támogatásnak nem volt kötelező feltétele a házasság, a szabályozás a házasságban élőket előnyben részesítette.

Területileg jelentős különbségek láthatók: 2025-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a gyermekek 42 százaléka született házasságon kívül, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Somogyban pedig 35 százalék volt ez az arány. Budapesten 16,4, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt 16,7 százalékot mértek.

A KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazásának, a TIMEA-nak friss adatai az idősödő társadalom területi különbségeit is megmutatják. Zala rendelkezett a legmagasabb öregedési indexszel: száz 0–14 éves gyermekre 211,2, legalább 65 éves lakos jutott. A frissítés összesen 73 mutatóval bővült, amelyek regionális, megyei, járási és települési szinten is böngészhetők.