Új nyugdíjmodellt sürget a Pénztárszövetség

A következő évtizedben mintegy 250 ezerrel csökkenhet az aktív dolgozók száma Magyarországon, miközben egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a szervezet éves konferenciáján. A rendezvényen mintegy 230 vendég, tíz alapkezelő, 24 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, valamint az MNB és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének képviselői vettek részt.

A Pénztárszövetség szerint az önkéntes pénztárak szerepét több ponton is erősíteni kellene az időskori anyagi biztonság megteremtésében. Az egyik javaslat az automatikus munkavállalói beléptetés bevezetése lenne, amelyhez több európai országban már működő modelleket vennének alapul.

A szervezet emellett a munkáltatói befizetéseket is ösztönözné. Elképzelésük szerint legalább a SZÉP-kártyáéhoz hasonló, vagy annál kedvezőbb közteher mellett lehetne támogatni a munkáltatói hozzájárulásokat. Hosszabb távon egy olyan rendszer kialakítását is lehetségesnek tartják, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen finanszírozza a nyugdíjcélú megtakarítást. A javasolt modellben a munkáltató és a dolgozó egyaránt a bér 2 százalékát fizetné be, az állam pedig további 1 százalékkal járulna hozzá.

Magasabb adókedvezményt és fiatalabb pénztártagokat szeretnének

Az ÖPOSZ az adókedvezmények rendszerén is változtatna. A jelenlegi, több mint tíz éve változatlan, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre együttesen vonatkozó 150 ezer forintos szja-visszatérítési plafont 260 ezer forintra emelnék. Ebből a nyugdíjpénztári befizetések után teljes egészében, az egészségpénztáraknál pedig 150 ezer forintig lehetne részesülni. A visszatérítést emellett alanyi jogon járó állami támogatássá alakítanák.

Az ÖPOSZ által készíttetett országos kutatás szerint a munkavállalók körében is jelentős támogatottsága van ezeknek az elképzeléseknek. Tízből hat megkérdezett jó megoldásnak tartaná az szja-visszatérítés alanyi jogú állami támogatássá alakítását. Az intézkedés bevezetése esetén a jelenleg pénztári tagsággal nem rendelkezők közel fele nyitott lenne a belépésre. A válaszadók többsége arra is nyitott lenne, hogy a SZÉP-kártya keretét nyugdíjpénztári megtakarításra lehessen fordítani.

Az MNB szerint a pénztárszektor ismét növekedési pályán van. Sipos-Tompa Levente alelnök arról beszélt, hogy a nyugdíjkasszák idei éves hozama kétszámjegyű lehet, míg a szektor hosszú távú nominális hozama tartósan 6–7 százalék körül alakul. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent a tagdíjat nem fizetők magas aránya és az új belépők 39–41 éves átlagéletkora.

Az MNB ezért olyan eszközökön dolgozik, amelyek a 30 év alattiak belépését ösztönöznék. A jegybank számítása szerint például a jelenlegi 375 ezer forintos átlagbér mellett, ha valaki 20 éves korban kezdi a megtakarítást, havi mintegy 26 ezer forint félretétele szükséges ahhoz, hogy később a várható állami nyugdíj és a jelenlegi jövedelem közötti különbséghez hasonló, 112 ezer forintos havi kiegészítést biztosítson. Ha ugyanez csak 40 éves korban kezdődik, a szükséges havi összeg már ennek körülbelül a duplája.