Életmód
„Csak azért is megmutatom”: egyre több nő vág bele a barkácsolásba
Az elmúlt évtizedben szinte észrevétlenül, de annál látványosabban lepték el a közösségi médiát a barkács- és lakásfelújítós tartalmak. Egy rövid videó megmutatja, hogyan tüntessük el a repedést a falból, egy YouTube-tutorial pedig akár azt is végigvezeti, hogyan építsünk saját kezűleg ülőpadot egy beugróba. A lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen – ahogy azoké a projekteké is, amelyekbe az ember néha kissé vakmerően belekezd.
A barkácsolást sokáig inkább férfias terepnek tartották. Most azonban egyre több női influencer mutatja meg, hogy a fúrógép, a csavarhúzó és a derékszög nem feltétlenül nemhez kötött felszerelés. Sőt: sok nő nemcsak otthon barkácsol, hanem hivatásként is szakmát vált, és olyan területekre lép, amelyeket a mesterséges intelligencia térnyerése kevésbé fenyeget.
Nyolc hónapos terhesen gardróbot épít
Jasmine Gurney barkácsinfluencer Instagram-oldalán az elmúlt évben olyan feladatlistát dokumentált, amitől még az is elfárad, aki csak olvassa.
Lebontott válaszfalakat, padlót cserélt, kerítést épített, leszigetelte és beburkolta a padlást, kültéri műhelyt húzott fel, egyedi szekrényeket készített, konnektorokat helyezett át, és megépítette a fia első ágyát is.
Most, nyolc hónapos terhesen éppen azon dolgozik, hogy még a baba érkezése előtt elkészüljön a beépített gardróbbal.
„Szeretem bebizonyítani az embereknek, hogy tévednek” – mondja a Bedfordshire-ben élő, 33 éves Jasmine. Azt meséli, hogy az interneten már kapott bőven kritikát is, egyesek még a módszereit is megkérdőjelezték. Ez azonban nemhogy nem vette el a kedvét, inkább még jobban hajtja. „Még inkább arra ösztönöz, hogy csináljam” – mondja.
Jasmine számára azonban nem pusztán arról szól a dolog, hogy megmutassa, mire képes. Szeretné arra is ösztönözni a többi nőt, hogy maguk is nekilássanak.
„Megmutatom, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni. Terhesen is csináltam dolgokat, az első gyermekemet pedig babahordozóban magamra kötve barkácsoltam.”
Szerinte egyszerűen el kell oszlatni azt az elképzelést, hogy ezek a munkák nem nőknek valók. „Képesek vagyunk rá, érdekel minket az ilyesmi, és őszintén szólva elegünk van abból, hogy sok esetben hat hónapot várjunk arra, hogy a férjünk végre elővegye a szerszámokat és megcsinálja.”
Jasmine oldala a Covid-járvány idején kezdett igazán népszerűvé válni. Amikor az emberek nem tudtak szakembereket hívni, kénytelenek voltak maguk megoldani az otthoni javításokat.
A lezárásoknak ugyan már rég vége, a barkácstartalmak iránti érdeklődés azonban megmaradt. Jasmine szerint ennek egyik oka, hogy egyszerűen nincs elég szakember a kereslet kielégítésére, miközben a megélhetési költségek emelkedése miatt egyre többen próbálják megfogni a pénzt, ahol csak lehet.
A Z generáció már nem kér a sztereotípiákból
A Z generáció női „élen járnak a barkácsolással kapcsolatos nemi sztereotípiák megkérdőjelezésében” – derül ki a B&Q 2024-es felméréséből. A megkérdezett Z generációs nők mintegy háromnegyede mondta azt, hogy szeret barkácsolni. A nők teljes körében ez az arány 60 százalék volt.
A közösségi médiának ebben komoly szerepe lehet: a Z generációs nők 82 százaléka szerint az, hogy nőket látnak összetettebb otthoni barkácsprojekteket megvalósítani, arra inspirálja őket, hogy ők maguk is többet csináljanak. A teljes női válaszadói körben ez az arány 60 százalék.
Persze van, amit nem lehet – vagy nem érdemes – házilag megoldani. Ilyenkor jön a GSI, vagyis a „get someone in”: hívjunk szakembert.
Bliss Cunneen például 2020-ban otthagyta antropológiai egyetemi képzését, és inkább vízvezeték-szerelőnek tanult. A dél-londoni, 28 éves nő szerint az egyik legjobb döntése volt, hogy kissé vakon belevágott a szakmába. Különösen azt szereti benne, hogy saját vállalkozása révén szabadon oszthatja be az idejét.
Persze neki is meg kellett küzdenie némi előítélettel. Volt olyan ügyfél, aki meglepődött, amikor nőként megjelent az ajtóban, sőt egyszer még recepciósnak is nézték. „Amint elkezdesz dolgozni, és látják, hogy magabiztos vagy és tudod, mit csinálsz, már rendben vannak” – mondja.
Szerinte a rengeteg online tartalom „határozottan segített” abban, hogy megváltozzon a hozzáállás a barkácsoló és szakmunkás nőkhöz.
Egyre nagyobb a kereslet a női szakemberek iránt
Anna Moynihan azért hozta létre a TaskHer nevű platformot, hogy női szakembereket kössön össze olyan ügyfelekkel, akiknek elvégzendő munkájuk van. Az ötletet saját tapasztalata szülte: amikor felújítási munkákhoz férfi szakembereket rendelt, azok gyakran automatikusan a férjéhez fordultak, nem hozzá.
Öt évvel ezelőtt még azt is nehéznek találta, hogy olyan stockfotót keressen a marketinganyagokhoz, amelyen női szakember szerepel. Sőt, még a „tradeswoman”, vagyis női szakmunkás kifejezést is rendszeresen „tradesman”-re javította az automatikus javítás.
„Ezek az apróságok végső soron azt az érzést keltik, hogy nem látnak szívesen ebben a közegben” – mondja Anna. „Már önmagában is elég nehéz nőként belépni egy olyan iparágba, ahol ennyire alulreprezentáltak vagyunk.”
A TaskHer iránti érdeklődés közben látványosan nő: Anna szerint az idei évben eddig több mint kétszer annyi megkeresés érkezett, mint 2025-ben, miközben a platformhoz csatlakozó női szakemberek száma csaknem megnégyszereződött.
Ennek több oka is lehet. Iparági felmérések szerint egyes ügyfelek egyszerűen kényelmesebben érzik magukat, ha nő lép be az otthonukba, úgy gondolják, hogy egy nő tisztelettudóbban bánik velük, vagy tudatosan szeretnének nőket támogatni a hagyományosan férfiak uralta szakmákban.
Anna tapasztalata szerint ráadásul egyre több nő érkezik a platformhoz a fehérgalléros világból. Az elmúlt hónapban például három, az Oxfordi Egyetemen végzett nő is csatlakozott.
Van, aki mindig is szakmát szeretett volna tanulni, de korábban úgy érezte, hogy nőként ez nem igazán járható út számára. Másokat pedig a vállalkozói szabadság vonz, illetve az, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet a mesterséges intelligencia gyors fejlődése közvetlenül kevésbé érint.
„Amit nem látsz, azt nehéz elképzelni magadról”
A változás ellenére a nők továbbra is csak nagyon kis részét adják az Egyesült Királyság építőipari munkaerejének: a Federation of Master Builders adatai szerint arányuk körülbelül 4 százalék.
Az irány azonban változni látszik. A 2024–25-ös tanévben az építőipari tanulószerződéses képzésekre belépők közül már minden tizedik nő volt. Öt évvel korábban ez még nagyjából minden tizennegyedik jelentkezőre jutott.
Jasmine abban bízik, hogy az övéhez hasonló online tartalmak nemcsak egy-egy hétvégi barkácsprojektre ösztönzik a nőket, hanem akár arra is, hogy szakmát tanuljanak. „Minél több nőt látunk online ilyen dolgokat csinálni, annál természetesebbé válik az egész.”
Anna is hasonlóan látja. „Amit nem látsz, azt nehéz elképzelni magadról. Minden, ami megmutatja a nőknek és a lányoknak, hogy képesek valamire, fantasztikus.” És talán tényleg ez a lényeg: néha nem a csavarhúzó adja a legnagyobb lökést, hanem az, ha látunk egy nőt, aki magabiztosan használja.
Forrás: BBC