Trump vs. EU – Agyatlan vs. logikus

A washingtoni találkozón 31 vendég vett részt, köztük az Nvidia vezetője, Jensen Huang, az OpenAI társalapítója, Greg Brockman, az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei, valamint Mark Zuckerberg, Elon Musk, Jeff Bezos, Satya Nadella és Sundar Pichai.

Trump szerint a vállalatok egy „erkölcsileg kötelező” vállalást írtak alá, amelynek célja az AI biztonságosabb fejlesztése. Az elnök ugyanakkor egyértelműen jelezte: a cégek lényegében saját magukat ellenőrzik. A megállapodás nem tartalmaz konkrét büntetéseket a vállalások megszegésére.

Washington gyorsítana, a cégek ellenőriznék egymást

A White House Accord néven emlegetett dokumentum belső ellenőrzéseket, kockázatértékeléseket, külső auditokat és igazgatósági felügyeletet is előirányoz. Mark Zuckerberg szerint ezekkel azt akarják biztosítani, hogy az AI-rendszerek az elvárt módon működjenek. Elon Musk ugyanakkor találóan úgy fogalmazott: a vállalatvezetők lényegében „egymás házi feladatát osztályozzák”.

Trump jelezte, hogy külön személyt nevez ki a megállapodás felügyeletére, és egy mintegy tízfős bizottság létrehozását is fontolgatja.

A megállapodásra egy olyan időszakban kerül sor, amikor az Egyesült Államokban egyre nagyobb vita zajlik az AI gyors terjedéséről. A technológia munkahelyekre és a társadalom működésére gyakorolt hatása mellett a biztonsági kockázatok is előtérbe kerültek. Az Anthropic vezetője, Dario Amodei hangsúlyozta: az AI-nak valódi veszélyei vannak, és továbbra is kérdés, hogyan lehet ezeket megfelelően kezelni.

Trump közben az AI infrastruktúrájának gyors bővítését is támogatja. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges adatközpontok azonban egyre komolyabb társadalmi és politikai vitákat váltanak ki az energiafogyasztás, a vízfelhasználás és az elektromos hálózat terhelése miatt.

Brüsszelben már törvény írja elő a biztonságot

Az Atlanti-óceán másik oldalán egészen más megközelítést alkalmaz az Európai Unió. Az uniós AI Act jogilag kötelező szabályokat állapít meg minden olyan vállalat számára, amely mesterségesintelligencia-rendszereket értékesít az EU piacán, függetlenül attól, hogy hol működik.

A szabályozás értelmében a nagy általános célú AI-modellek fejlesztőinek dokumentálniuk kell rendszereik működését, bizonyos információkat meg kell osztaniuk a rájuk épülő vállalatokkal, és az uniós szerzői jogi előírásokat is be kell tartaniuk. A legnagyobb kockázatot jelentő modellek fejlesztőinek további teszteket kell végezniük, jelenteniük kell a súlyos incidenseket, és gondoskodniuk kell rendszereik kiberbiztonságáról.

Az Európai Bizottság AI Hivatala ellenőrizheti a vállalatokat, saját értékeléseket végezhet, és bizonyos esetekben akár egy modell uniós forgalmazásának korlátozását vagy visszavonását is elrendelheti.

A szabályok megsértése akár 15 millió eurós vagy a vállalat globális éves árbevételének 3 százalékát elérő bírságot is maga után vonhat, attól függően, melyik összeg magasabb. Az EU-ban létezik önkéntes magatartási kódex is, de annak alkalmazása nem helyettesíti a kötelező AI Act előírásait.

A két megközelítés közötti különbség így lényegében az, hogy Washington jelenleg az iparág önszabályozására épít, míg Brüsszel jogszabályokkal és szankciókkal próbálja meghatározni az AI-fejlesztés korlátait.