Németországban átrendeződött a politikai térkép: a Baloldal nyert Berlinben, az AfD vezet Mecklenburg-Elő-Pomerániában

Berlinben a Die Linke a szavazatok mintegy 25,3–25,7 százalékával lett a legerősebb párt, a CDU 19 százalék körüli eredménnyel végzett a második helyen. Az AfD 16,3 százalékot, a Zöldek 14 százalék körüli eredményt értek el, míg az SPD mintegy 12 százalékra esett vissza. Ezzel a korábbi CDU–SPD koalíció elveszítette többségét a fővárosban.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD 38,2 százalékkal végzett az első helyen, az SPD 35,5 százalékot szerzett. A CDU mindössze 4,9 százalékot kapott, így a párt története során először nem jutott be egy német tartományi parlamentbe.

Merz: „Ez egy katasztrófa”

Friedrich Merz kancellár és a CDU elnöke nem próbálta szépíteni az eredményt. A párt mecklenburg-elő-pomerániai szereplését „katasztrófának” nevezte, és arról beszélt, hogy a CDU-t kiszorította az AfD és az SPD közötti verseny.

Merz ugyanakkor jelezte, hogy folytatni akarja kormányzati munkáját és a meghirdetett reformokat. Szerinte Németország túlságosan összetett helyzetbe került, a gazdaság jelentős átalakulás előtt áll, miközben a társadalmi vita egyre élesebbé válik és csökken az intézményekbe vetett bizalom. A kancellár szerint további reformokra van szükség, még akkor is, ha ezek rövid távon konfliktusokkal és népszerűtlen döntésekkel járnak.

Merz egyúttal az autoriter politikai gondolkodás terjedésére is figyelmeztetett, és azt mondta: Németországnak ismét a „újrakezdések országává” kell válnia.

A CDU számára különösen súlyos a mecklenburgi eredmény: a párt most először maradt ki egy tartományi parlamentből. Berlinben ugyanakkor második lett, de a fővárosban sem tudta megőrizni korábbi pozícióját.

Az AfD első, de a kormányalakítás kérdése még nyitott

Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD vezető jelöltje, Leif-Erik Holm az eredmény után azt mondta, pártja kész tárgyalni a többi politikai erővel, és szerinte a választók „egyértelmű kormányzati megbízást” adtak nekik.

Az első hely azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az AfD kormányt is alakíthat. A tartományban a korábbi SPD–Die Linke kormány elveszítette többségét, így Manuela Schwesig szociáldemokrata miniszterelnöknek új koalíciós partnert kell találnia. A választási eredmény alapján az SPD továbbra is kormányon maradhat, ha megfelelő többséget tud kialakítani.

Schwesig kampányának központi üzenete a „Nő a kék ellen” („Frau gegen Blau”) volt, amellyel elsősorban az AfD-vel szembeni politikai küzdelmet hangsúlyozta. A választás után a miniszterelnök arról beszélt, hogy pártja a kampányban „tartalommal, emberekkel, egyértelműséggel és egységes erőfeszítéssel” állt ki az AfD-vel szemben.

Schwesig politikai pályáját ugyanakkor továbbra is kíséri korábbi Nord Stream 2-politikája. A tartomány 2021-ben létrehozott egy alapítványt, amely támogatta a gázvezeték megépítését. Oroszország Ukrajna elleni inváziója után Schwesig hibának nevezte akkori álláspontját, 2024-es kijevi látogatásán pedig Ukrajna támogatása és további fegyverszállítások mellett foglalt állást.

Berlinben a lakhatási válság hozta előre a Baloldalt

Berlinben elsősorban a lakhatási válság és a megfizethető lakások kérdése állt a Die Linke kampányának középpontjában. A párt vezető jelöltje, Elif Eralp szigorúbb bérleti szabályozást, több szociális lakást és nagy ingatlanportfóliók közösségi tulajdonba vételét szorgalmazta.

Eralp a New York-i polgármester-választásra is hivatkozott, ahol a baloldali demokrata Zohran Mamdani győzelme szerinte azt mutatta, hogy egy baloldali jelölt nagyvárosban is képes választást nyerni.

A Die Linke most először lett a legerősebb politikai erő Berlinben. A párt azonban kormányalakítás előtt álló nehéz feladattal szembesül, mivel az SPD és a Zöldek esetleges együttműködését több politikai feltételhez kötik.

Különösen érzékeny kérdés az antiszemitizmus. Egy kampányrendezvényen a rapper Dahabflex fellépése alatt Izrael-ellenes, erőszakos tartalmú skandálások hangzottak el. Eralp elhatárolódott a kijelentésektől, vizsgálatot és következményeket sürgetett. Az SPD és a Zöldek vezetői is jelezték, hogy egy esetleges koalícióban egyértelmű állásfoglalást várnak az antiszemitizmussal szemben.

A két választás így egyszerre gyengítette a CDU tartományi pozícióit, miközben a politikai tér két oldalán erősödött a Die Linke és az AfD. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a választási eredményekből milyen tartományi kormányok alakulnak, illetve miként hat mindez a Merz vezette szövetségi kormány politikai mozgásterére.