Külföld
Öt év alatt pokollá vált az élet a tálibok Afganisztánjában
Öt évvel azután, hogy az Egyesült Államok kaotikus kivonulása nyomán a tálibok visszatértek Kabulba, Afganisztán a világ egyik legsúlyosabb humanitárius és emberi jogi válságával küzd. Az egykor az amerikai külpolitika középpontjában álló ország mára nagyrészt eltűnt a nemzetközi figyelem fókuszából, miközben milliók éheznek, a nők és lányok jogait pedig módszeresen felszámolják.
Az amerikai beavatkozás húsz éve mintegy 2,3 ezermilliárd dollárba került az amerikai adófizetőknek, ám a nemzetközi támogatások azóta drámaian visszaestek. A humanitárius segítségre a lakosság mintegy 45 százalékának van szüksége, miközben 2022 óta közel 70 százalékkal csökkent a finanszírozás. Az Egyesült Államok, amely korábban a legnagyobb donor volt, ma már az öt legnagyobb támogató között sincs.
A nők eltűntek a közéletből
A megszorítások leginkább a nőket és a lányokat sújtják. Afganisztán ma a világ egyetlen országa, ahol a lányok a hatodik osztály után nem tanulhatnak tovább. Az UNESCO szerint 2,4 millió lány maradt ki az iskolából. A nőket emellett a legtöbb munkából kizárták, nyilvánosan fátyol viselésére kötelezik, és hosszabb utazásokhoz férfi kísérőre van szükségük.
Az ENSZ nőjogi szervezete, az UN Women szerint az afgán nők fele ma már havonta legfeljebb egyszer-kétszer hagyja el otthonát, tízből heten pedig rossznak vagy nagyon rossznak ítélik meg mentális állapotukat. John Sopko, az afganisztáni újjáépítést ellenőrző korábbi amerikai különleges főfelügyelő szerint „pokol nőnek lenni Afganisztánban”.
A jogfosztás közben tovább mélyül. Egy márciusi tálib rendelet lehetővé teszi, hogy a férjek megverjék feleségüket, amennyiben nem okoznak csonttörést vagy látható, maradandó sérülést. Egy másik intézkedés megnehezíti a válást, miközben eltörölte a házasság alsó korhatárát is. Jogvédők szerint ez a gyermekházasságok terjedésének is utat nyithat.
Éhező gyerekek, összeomló szolgáltatások
A válság közben a gyerekek is egyre nagyobb árat fizetnek. A Save the Children szerint minden tizedik afgán gyermek akut alultápláltságtól szenved, az UNICEF pedig több mint 11 millió olyan gyerekkel számol, akiknek idén humanitárius segítségre lesz szükségük. A támogatások elapadása miatt közel 600 egészségügyi intézmény zárt be.
A gazdaság sem kínál valódi kiutat. A külföldi segélyek korábban a közkiadások mintegy háromnegyedét fedezték, ezek nagy része azonban eltűnt. A tálibok 2022-es ópiumtilalma ugyan mintegy 95 százalékkal csökkentette a termelést, de egyben vidéki családok tömegeit fosztotta meg fontos bevételi forrásuktól. Az ENSZ szerint a kieső jövedelmet egyre inkább szintetikus drogok, például metamfetaminok kereskedelme pótolhatja.
Afganisztán ugyan nem omlott össze, és nem vált a 2021-ben rettegett mértékben terrorista menedékké, de az ISIS-K és az al-Kaida továbbra is jelen van. Közben Oroszország tavaly hivatalosan elismerte a tálib kormányt, Kína pedig gazdasági kapcsolatait mélyíti, többek között az olaj-, réz- és lítiumkitermelésben.
Öt év elteltével azok az ígéretek, amelyek két évtizednyi nyugati jelenlétet próbáltak igazolni, nemcsak beteljesületlenek maradtak, hanem sok tekintetben visszafordultak. Afganisztánban pedig továbbra is az éhezés, a megelőzhető betegségek és a törvényesített erőszak határozza meg emberek millióinak mindennapjait.