A biztonság lett az első: jobbra tolódik az uniós migrációs politika

Július végén több tízezer illegális bevándorló próbált Marokkó felől bejutni a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába. Az incidens mintegy száz ember halálával járt, és ismét az európai politika középpontjába helyezte a migráció kérdését.

A történtek ugyanakkor nemcsak Spanyolország és Olaszország között okoztak diplomáciai feszültséget, hanem megmutatták Madrid egyre elszigeteltebb helyzetét is. Az Európai Parlament legutóbbi választásán a jobbközép és jobboldali pártok közel 60 mandátummal erősödtek, miközben a szélsőjobboldali, konzervatív és nacionalista erők különösen jelentős előretörést értek el.

A jobboldali fordulat az uniós intézményekben is érzékelhető. A jobbközép Európai Néppárt a 27 tagú Európai Bizottságban 14 biztost ad. Németországban az AfD, Franciaországban a Nemzeti Tömörülés, Olaszországban pedig Giorgia Meloni kormányának jobboldali ellenfelei is erősödnek.

Chiara Catelli, a migránsok jogaiért küzdő szervezet, a PICUM munkatársa szerint mind a konzervatív, mind a baloldali politikusok körében terjed a migráció „biztonsági problémaként” való kezelése. Szerinte ennek következménye a társadalmi kirekesztés és a migránsokkal való szolidaritás kriminalizálása lehet.

Spanyolország egyre inkább magára marad

A ceutai válság után Olaszország visszaállította az ellenőrzéseket a légi és tengeri határátkelőknél, ami komoly vitát robbantott ki Madrid és Róma között. Olaszország, Dánia és további húsz uniós tagállam közös levélben sürgette az EU külső határainak megerősítését, valamint azoknak a politikáknak a felülvizsgálatát, amelyek szerintük „vonzó tényezőt” jelenthetnek az illegális migráció számára.

A 22 ország által aláírt kezdeményezéshez mindössze Írország, Portugália, Franciaország és Luxemburg nem csatlakozott. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt már korábban is bírálták uniós partnerei, amiért mintegy félmillió, illegálisan érkezett migráns jogszerűsítését tervezi.

A spanyol modell egyre inkább kivételnek számít Európában. Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselő szerint a nacionalista és reakciós migrációs politika vált uralkodóvá. Cecilia Strada olasz szocialista képviselő pedig úgy látja, hogy Sánchez kormánya az egyik utolsó olyan európai kormány, amely alternatívát kínál a bevándorlás fenyegetésként való bemutatásával szemben.

A biztonságközpontú politika lett az új norma

A változás azonban nemcsak a jobboldal térnyerésében érhető tetten. A dán szociáldemokrata miniszterelnök, Mette Frederiksen szorosan együttműködik Giorgia Melonival a migráció korlátozásában. Sánchez pedig maga is egyre inkább biztonsági szempontok alapján beszél a kérdésről: a ceutai eseményeket Spanyolország területi integritásának megsértéseként írta le.

Az EU júniusban elfogadott új migrációs szabályai tovább erősítik ezt az irányt. Szigorúbb ellenőrzéseket, a mozgásszabadság korlátozását és úgynevezett „visszatérési központok” létrehozását is lehetővé teszik harmadik országokban. Az Olaszország által Albániában kezdeményezett modellhez Hollandia és Dánia is támogatását adta.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője a ceutai válság után az afrikai visszatérési központok gyors létrehozását sürgette. Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig a külső határok megerősítését, fokozott megfigyelést és szükség esetén fizikai akadályok alkalmazását szorgalmazta.

Mindez azt jelzi, hogy az uniós migrációs politika súlypontja jelentősen jobbra tolódott: a határvédelem és a biztonság már nem csupán a jobboldal követelése, hanem egyre inkább az európai fősodor közös nyelve.

Kép: Csudai Sándor