Külföld
Putyin a Kuril-szigeteken járt, Japán dühösen tiltakozik
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön először látogatott el személyesen a Japán által is magának követelt Kuril-szigetekre. Tokió „határozott tiltakozást” jelentett be a látogatás miatt, amely tovább mélyítheti a két ország amúgy is feszült kapcsolatait.
Putyin a Távol-Keleten fekvő Szahalin szigetén tett látogatása után utazott a Kuril-szigetekre. A Kreml videót is közzétett az orosz elnökről, amint egy halfeldolgozó üzemben jár, ahol kaviárral is megkínálták. Szahalinon Putyin egy, Oroszország keleti határainak biztonságáról szóló megbeszélésen is részt vett, miközben az orosz haditengerészet hadgyakorlatot tartott a térségben.
Japán külügyminisztere, Tosimicu Motegi közleményben reagált. Mint fogalmazott, a Tokió által Északi Területeknek nevezett szigetek „történelmileg és a nemzetközi jog alapján is Japán területének szerves részét” képezik, ezért a japán kormány határozottan tiltakozik Putyin látogatása ellen.
Egy második világháborús konfliktus máig nem zárult le
A területi vita a második világháború utolsó napjaiig nyúlik vissza. A Szovjetunió 1945 augusztusában, röviddel a háború vége előtt üzent hadat Japánnak, majd elfoglalta a Hokkaidótól északra fekvő szigetcsoport négy déli tagját: Kunashirt, Iturupot, Shikotant és a Habomai-szigeteket. A mintegy 17 ezer japán lakost később kitelepítették.
A négy sziget azóta is orosz ellenőrzés alatt áll, és mintegy 20 ezer orosz állampolgár él rajtuk. A terület nemcsak politikai és katonai szempontból jelentős: gazdag halászati területek találhatók a térségben, emellett arany- és ezüstlelőhelyeket is rejthet.
Katonai szempontból is egyre fontosabb a térség
A szigetek stratégiai jelentősége a hidegháború idején tovább nőtt. A Szovjetunió katonai támaszpontokat épített ki a térségben, amelyek fontos szerepet játszottak az Egyesült Államokkal és annak csendes-óceáni szövetségesével, Japánnal szembeni katonai stratégiájában. Oroszország azóta is katonai jelenlétet tart fenn a területen.
Putyin mostani látogatása azért is különösen jelentős, mert orosz elnök korábban csak ritkán kereste fel személyesen a vitatott szigeteket. Dmitrij Medvegyev 2010-ben lett az első orosz államfő, aki ellátogatott a területre, és később miniszterelnökként is többször járt ott.
A vita rendezésére az elmúlt évtizedekben több alkalommal történtek kísérletek. Az 1956-os szovjet–japán diplomáciai rendezés idején Nyikita Hruscsov felvetette, hogy két szigetet Japán visszakaphatna egy békeszerződés részeként. A Szovjetunió összeomlása után újraindultak a tárgyalások, de végleges megállapodás azóta sem született.
A japán–orosz viszonyt az Ukrajna elleni 2022-es teljes körű orosz invázió tovább rontotta. Miközben Moszkva és Tokió kapcsolatai mélypontra kerültek, Oroszország egyre szorosabbra fűzte együttműködését Kínával és Észak-Koreával.
Putyin kurili látogatása így nem pusztán történelmi területi vita újabb fejezete: egy olyan időszakban történt, amikor a térség katonai és geopolitikai jelentősége ismét felértékelődött.
Kép: Wikimédia Commons
Forrás: Euronews
