Új amerikai törvény adhat példátlan vámjogkört Trump kezébe

A Lindsey Graham néhai republikánus szenátor és Richard Blumenthal demokrata szenátor által kidolgozott törvénytervezet célja az volt, hogy az amerikai elnököt keményebb fellépésre ösztönözze Oroszországgal szemben. Graham halála után a Szenátusban új lendületet kapott a jogszabály elfogadása, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyilvánosan támogatott washingtoni látogatása során.

Akár 100 százalékos vámokat is kivethetne az amerikai elnök

A tervezet számos hagyományos szankciót tartalmazna Oroszországgal szemben: pénzügyi korlátozásokat, banki tranzakciók tilalmát, oligarchák és az úgynevezett „árnyékflotta” elleni intézkedéseket.

A legnagyobb figyelmet azonban a másodlagos szankciókról szóló rendelkezés kapja. A javaslat felhatalmazná az amerikai elnököt arra, hogy akár 100 százalékos vámot vessen ki minden olyan országból érkező importra, amely az öt legnagyobb orosz olaj- és gázvásárló közé tartozik, illetve amely elősegíti az orosz energiaszankciók kijátszását.

A döntés arról, hogy mely országok tartoznak ebbe a körbe, kizárólag a Fehér Ház kezében lenne.

Eredetileg Kína és India volt a célpont

A törvény támogatói szerint az intézkedés elsősorban Kínát és Indiát célozza, amelyek az elmúlt években jelentősen növelték az orosz fosszilis energiahordozók importját, ezzel fontos bevételi forrást biztosítva a Kreml számára.

Jogászok és nemzetközi kereskedelmi szakértők szerint azonban a jogszabály megfogalmazása túlságosan általános, ami széles mérlegelési jogkört adna az amerikai elnöknek.

Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) vezető kutatója szerint a törvény valójában inkább Trump kereskedelempolitikai mozgásterét bővítené, mintsem az Oroszország elleni szankciórendszert erősítené.

Az Európai Unió is célponttá válhat

A szakértők különösen attól tartanak, hogy az Európai Unió is könnyen a törvény hatálya alá kerülhet. Bár az EU jelentősen csökkentette az orosz energiahordozóktól való függőségét, továbbra is a világ egyik legnagyobb orosz LNG-importőre. Az idei év első felében az import rekordközeli szintre emelkedett, még a 2027 januárjára tervezett teljes uniós tilalom előtt.

A törvény ugyan tartalmazna egy kivételt azoknak az országoknak, amelyek „jelentős lépéseket” tettek az orosz gázimport csökkentésére, ám annak megítélése teljes egészében az amerikai elnök döntésén múlna.

Ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház akár az uniós LNG-import növekedésére is hivatkozhatna, ha vámokat akarna bevezetni az Európai Unióval szemben.

Magyarország és több tagállam helyzete is bonyolíthatja a képet

További bizonytalanságot okoz, hogy a törvény azokkal az országokkal szemben is lehetővé tenné a büntetővámok alkalmazását, amelyek „elősegítik” az orosz olajszankciók megkerülését. Ez érzékenyen érintheti például Görögországot, Ciprust és Máltát, amelyek fontos szerepet töltenek be az orosz olaj tengeri szállításában az árplafon-rendszer keretei között.

Magyarország és Szlovákia továbbra is az orosz eredetű kőolajat használja a Barátság (Druzsba) vezetéken keresztül, amit az Európai Unió által biztosított mentesség tesz lehetővé. Mivel az Európai Unió nem egyetlen ország, hanem 27 tagállam közössége, a jogszabály alkalmazása még összetettebbé válhat.

Trump új eszközt kaphat a kereskedelmi vitákban

A törvénytervezet különösen érzékeny időszakban került napirendre, amikor az EU és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatai ismét feszültté váltak.

Donald Trump élesen bírálta az Európai Bizottság döntését, amely 890 millió eurós bírságot szabott ki a Google-ra versenyjogi ügyben, és már akkor új vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót.

Szakértők szerint a mostani jogszabály ehhez további jogi alapot teremthetne. Nevada Joan Lee, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) kutatója úgy véli, a Fehér Háznak már jelenleg is megvannak a lehetőségei Oroszország szankcionálására, a törvény valódi jelentősége inkább abban áll, hogy új, kongresszusi felhatalmazással rendelkező vámfegyvert biztosítana az amerikai elnök számára.

Bár a javaslat lehetőséget adna arra is, hogy az elnök „nemzetbiztonsági érdekből” felmentést adjon egyes országoknak, ennek alkalmazása szintén teljes mértékben az elnök mérlegelésétől függne.

A szakértők ezért úgy látják, hogy miközben a törvény célja Oroszország gazdasági elszigetelése lenne, a gyakorlatban akár az Egyesült Államok legközelebbi szövetségeseit is kiszolgáltatottabbá teheti Washington kereskedelempolitikai döntéseinek.