Kevesebb munkavállaló, több lehetőség? Az EU szerint alkalmazkodással megőrizhető Európa versenyképessége

Az előrejelzések szerint az EU népessége 2029-ben éri el történelmi csúcspontját, ezt követően pedig csökkenni kezd. Ezzel párhuzamosan a várható élettartam folyamatosan nő, miközben a születések száma évtizedek óta nem elegendő a népesség természetes újratermelődéséhez.

A Bizottság becslése szerint 2050-ig évente átlagosan 1,2 millió munkaképes korú emberrel csökkenhet az uniós munkaerő. Ez az előrejelzés ráadásul abból indul ki, hogy a jelenlegi migrációs szint fennmarad. Enélkül a veszteség a dokumentum szerint akár a duplája is lehetne.

A bevándorlás már most is tompítja a népességfogyást

Az EU-ban jelenleg mindössze négy tagállam – Málta, Luxemburg, Ciprus és Írország – rendelkezik pozitív természetes népességmérleggel, vagyis több gyermek születik, mint ahány ember meghal. A többi országban a lakosság természetes úton csökken.

Ebben a helyzetben a migráció már ma is fontos szerepet játszik a népességfogyás mérséklésében. A Bizottság szerint legális bevándorlás nélkül a munkaerőhiány drámaian súlyosbodna, ami veszélyeztetné a nyugdíjrendszerek, az egészségügyi ellátás és az idősgondozás finanszírozhatóságát.

Ez különösen éles ellentmondást teremt az európai politikában. Miközben számos tagállam kormánya a bevándorlás korlátozását ígéri vagy már végre is hajtja, saját uniós elemzések arra jutnak, hogy a migráció nélkül még gyorsabb lenne a gazdaságilag aktív népesség zsugorodása.

Nem csak mérnökökből áll a gazdaság

A jelentés szerint az Uniónak vonzóbb célponttá kell válnia a magasan képzett külföldi szakemberek számára. Jelenleg az EU-ba érkező migránsoknak csupán körülbelül ötöde számít magasan képzettnek, ami elmarad Kanada, Ausztrália vagy az Egyesült Királyság mutatóitól.

Ennek javítására indult el például a „Képzettek Uniója” kezdeményezés, amely nemzetközi tehetségeket próbál Európába vonzani.

Ugyanakkor több civil szervezet arra figyelmeztet, hogy kizárólag a diplomás munkaerőre építeni téves megközelítés. Az európai gazdaság számos ágazata – a vendéglátástól és a mezőgazdasági idénymunkáktól kezdve a takarítási és gondozási szolgáltatásokig – ma is jelentős részben alacsonyabb képzettségű migránsokra támaszkodik. Ezeknek a munkaköröknek jelentős része belátható időn belül nem automatizálható teljesen.

A migráció önmagában kevés lesz

A Bizottság ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a bevándorlás önmagában nem oldja meg Európa demográfiai problémáját. Egyszerűen nem érkezik majd elegendő új munkavállaló ahhoz, hogy pótolja a nyugdíjba vonuló generációkat.

Ezért kerül egyre inkább előtérbe a termelékenység kérdése. Ha kevesebben dolgoznak, akkor ugyanannyi vagy nagyobb gazdasági teljesítmény csak úgy érhető el, ha egy munkavállaló több értéket állít elő.

A Bizottság szerint Európa ebből a szempontból nem rossz helyzetből indul. Az uniós munkaerő minden korábbinál képzettebb, a felsőfokú végzettségűek pedig jellemzően tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon.

AI, idősebb munkavállalók és több nő a munkaerőpiacon

A jelentés szerint a következő évtizedek gazdaságpolitikájának egyszerre több területre kell összpontosítania. Több beruházásra lesz szükség a készségfejlesztésben, ösztönözni kell azokat az idősebb munkavállalókat, akik szeretnének tovább dolgozni, valamint gyorsítani kell a mesterséges intelligencia és más digitális technológiák elterjedését.

A cél nem a munkahelyek tömeges kiváltása robotokkal, hanem az, hogy a technológia növelje az egyes munkavállalók hatékonyságát.

Emellett az EU szerint nagyobb arányban kell bevonni a nőket a munkaerőpiacra, miközben olyan családpolitikai intézkedésekre is szükség van, amelyek megkönnyítik a gyermekvállalást azok számára, akik ezt tervezik.

A következő évtizedek meghatározó kihívása

A Bizottság üzenete egyértelmű: nincs egyetlen csodafegyver az európai társadalmak elöregedésére. Sem a migráció, sem a technológia, sem a családpolitika önmagában nem képes megfordítani a folyamatot.

A következő évtizedek egyik legfontosabb gazdasági feladata ezért nem a demográfiai trendek megállítása lesz, hanem az, hogy Európa alkalmazkodni tudjon egy olyan korszakhoz, amelyben egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több idős embert.