Egyetemekből a frontra: Oroszország a diákokat is bevonja a háborús veszteségek pótlásába

Egy 23 éves férfi, Valerij Averin története különösen élesen mutat rá arra, hogyan kerülnek át a hallgatók a frontvonalra. Nevelőanyja, Okszana Afanajeva szerint a fiút drónkezelőnek képezték ki, mégis közvetlen támadó műveletben vetették be.

„Három hónapig drónokat tanult – és mégis bevetették egy frontális támadásba, a darálóba” – fogalmazott.

Averin soha nem szolgált korábban a hadseregben. Szakképző intézményben tanult, amikor csatlakozott a hadsereghez, és az orosz hadvezetés által „elitnek” és „technológiailag fejlettebbnek” bemutatott drónos egységekhez került.

A fiatal férfi állami gondozásban nőtt fel Szibériában, majd nevelőszülőkhöz került. 2024 tavaszán azt mondta családjának, hogy „mobilhálózat nélküli” helyre megy, és ne aggódjanak érte. Később derült ki, hogy katonai szerződést írt alá, és drónkezelői kiképzést kapott.

Néhány héttel később, április 8-án egy orosz megszállás alatt álló luhanszki térségben aknavetőtámadásban meghalt.

„Biztonságosnak tűnt – de nem volt az”

A fiatalok toborzása nem egyedi eset. Két másik, frissen végzett vagy még tanuló diák – az 18 éves Vlagyiszlav Gorbunov és a szintén fiatal Rachim Abdullin – hasonló körülmények között halt meg az Ukrajnában zajló harcokban.

Abdullin mindössze 18 évesen írt alá katonai szerződést, mert a drónkezelői beosztást „biztonságosabbnak” tartották számára. Édesanyja szerint azonban a valóságban ugyanúgy a frontvonal közelében találta magát.

„Amikor odaért, kiderült, hogy egyáltalán nem biztonságos”

– mondta.

A férfi néhány héten belül meghalt.

Egyre szélesebb egyetemi toborzás

Oknyomozások szerint 2026 elejére legalább 95 egyetem és szakképző intézmény vett részt a katonai toborzásban, áprilisra pedig már közel 270 intézményben jelentek meg a drónos egységekbe szóló ajánlatok.

A kampány célja kifejezetten a hallgatók megszólítása: különösen azokat keresik, akik tanulmányaik megszakításán gondolkodnak, vagy gyengébb tanulmányi eredményeket érnek el.

A diákoknak egyéves szerződést kínálnak – kiképzéssel együtt –, amely elvileg drónkezelői szolgálatot, magas egyszeri kifizetést és technikai képzést ígér, majd a visszatérést a tanulmányokhoz. Egyes intézmények további előnyöket is említenek: ösztöndíjakat, jobb kollégiumi elhelyezést vagy megkönnyített mesterképzési felvételit. Moszkvában terjesztett szórólapok szerint a jelentkezők akár 5 millió rubelt (kb. 43 ezer fontot) is kaphatnak az első évben.

Jogvédők szerint ugyanakkor ezek az ígéretek nem feltétlenül kikényszeríthetők. A 2022-es részleges mozgósítási rendelet óta a katonai szerződések gyakorlatilag a háború végéig meghosszabbíthatók.

A „biztonságos” drónos szolgálat ára

A hadvezetés kommunikációjában a drónkezelői pozíciót gyakran a kevésbé veszélyes, technikai szerepek közé sorolják. A gyakorlat azonban mást mutat. Elemzések szerint legalább 920 orosz drónkezelő halt meg a 2022-es invázió kezdete óta. Ez a szám csak nyilvánosan elérhető adatokon alapul, a valós veszteség ennél magasabb lehet.

A drónos egységek kiemelt célpontok is: mindkét fél számára stratégiai jelentőségük miatt fokozottan támadott szerepkörnek számítanak.

A brit hírszerzés, a GCHQ szerint a teljes orosz veszteség megközelítheti a 500 ezret is, míg független elemzések 417–509 ezer közé teszik a halottak számát. Az ukrán oldalon is súlyosak a veszteségek: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2026 elején 55 ezer halottról beszélt, de más becslések ennél jóval magasabb számokat is feltételeznek.

Vlagyimir Putyin háborús stratégiája így egyre inkább civil intézményekre – egyetemekre, szakképzőkre és technikumokra – támaszkodik, miközben a frontvonal emberhiánya folyamatosan nő.

Nyomás és célzott toborzás

A beszámolók szerint a toborzás nem minden esetben önkéntes jellegű. Egyes intézményekben a gyengébben teljesítő vagy elbocsátás előtt álló diákokat külön megkeresik.

Volt olyan eset is, amikor egy szibériai technikum vezetője „gyávának” nevezte azokat a hallgatókat, akik nem írtak alá szerződést. Más beszámolók szerint egyes egyetemek kvótákat is kaphattak. Egy volt vezetői tanácsadó szerint a távol-keleti szövetségi egyetemnek például 32 hallgatót kellett volna „küldenie” a frontra – ezt az intézmény tagadta.

A gyors ígéret és a lassú valóság

A toborzási kampány egyik kulcseleme a „gyors, biztonságos és szakmai” út ígérete a háborún keresztül. A történetek azonban azt mutatják, hogy ez az ígéret gyorsan összeomolhat.

Valerij Averin nevelőanyja szerint a fiú azt hitte, biztonságos technikai beosztásban lesz.

„Azt mondta: semmi nem fog történni velem, minden rendben lesz.”

Néhány héttel később meghalt.

A történet nem egyedi tragédia, hanem egy szélesebb tendencia része: a háború egyre mélyebben hatol be az oktatási rendszerbe, miközben a fiatalok számára kínált „rövid és biztonságos út” sok esetben a frontvonalon ér véget.