A hőhullámok nyomán Brüsszel a klímavédelem helyett egyre inkább az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt

Az Európai Bizottság elismerte, hogy az uniós szakpolitikák már nem tudnak lépést tartani a klímaváltozás egyre gyorsuló ütemével és következményeivel. A múlt heti, halálos áldozatokat követelő nyugat-európai hőhullám után Brüsszel ígéretet tett arra, hogy „megduplázza” erőfeszítéseit a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén.

Az uniós tisztviselők szerint a nyári hónapokban további hőhullámok várhatók, ezért az Európai Uniónak át kell térnie a katasztrófák utólagos kezeléséről azok megelőzésére. Ennek jegyében az Európai Bizottság az év utolsó negyedévében mutatja be új klímaellenálló-képességi stratégiáját. „Egy átfogó és erős keretrendszert szeretnénk létrehozni, amely támogatja és képessé teszi az európai gazdaságot arra, hogy minden kormányzati szinten – országos, regionális, helyi és uniós szinten egyaránt – hatékonyan alkalmazkodjon a változó körülményekhez” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő.

A Bizottság adatai szerint Európában a klímaváltozással összefüggő halálesetek mintegy 75 százaléka ma már hőstresszhez köthető, vagyis a szélsőséges hőség vált a kontinens legsúlyosabb éghajlati kockázatává. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján a legutóbbi hőhullám halálos áldozatainak száma elérte az 1300 főt. A Bizottság szóvivője emlékeztetett arra is, hogy a 2024-es Európai Klímakockázati Értékelés szerint a jelenlegi uniós intézkedések már nem elegendők a klímaváltozás gyorsuló hatásainak kezelésére.

A tisztviselők azt is elismerték, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél a következő években várhatóan túllépésre kerül, ami azt jelzi, hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségek nem teljesültek. „Ez az értékelés egyértelműen megmutatta, hogy az európai szakpolitikák nem tartanak lépést a klímaváltozás egyre gyorsuló folyamataival. Ez figyelmeztető jel volt számunkra” – fogalmazott az uniós tisztviselő. Hozzátette: bár történt előrelépés, annak üteme messze elmarad a változások sebességétől, ezért „alapvető szemléletváltásra” van szükség. „Az egész gazdaság működését új megközelítésben kell vizsgálnunk. A cél, hogy a károk utólagos helyreállítása helyett a megelőzésre és az előrelátásra építsük a rendszert.”

Brüsszel nagyobb szerepet szán az önkormányzatoknak

A Bizottság szerint Európa felkészítésének felelőssége nem kizárólag uniós vagy tagállami feladat: a városoknak és régióknak is kulcsszerepet kell vállalniuk. Számos alkalmazkodási intézkedés – például a légkondicionálók, a napelemek vagy a hőszivattyúk telepítése – ugyanis helyi vagy regionális hatáskörbe tartozik.

„Fontos felismerni, hogy a klímarendszer tehetetlensége miatt annak is vannak korlátai, amit tenni tudunk. A helyzet valószínűleg még rosszabbodni fog, mielőtt javulni kezd” – mondta a tisztviselő. Szerinte ezért a régióknak és az önkormányzatoknak kell eldönteniük, mely intézkedések működnek a legjobban saját adottságaik között.

A Bizottság rámutatott: számos, a városok hűtését befolyásoló döntés – például a külső árnyékolók engedélyezése, a légkondicionáló rendszerek telepítése vagy a településtervezés – továbbra is nemzeti, regionális vagy önkormányzati hatáskörben marad.

Brüsszel ugyan meghatározhatja az épületenergetikai előírásokat, a termékek energiahatékonysági követelményeit, illetve pénzügyi támogatást nyújthat, a megvalósítás azonban alapvetően a tagállamokon és a helyi önkormányzatokon múlik.

Az európai épületállomány nincs felkészülve a hőségre

A Bizottság külön kiemelte, hogy Európa épületállományának jelentős része nem alkalmas az egyre gyakoribb hőhullámok kezelésére. Az épületek az EU teljes energiafelhasználásának mintegy 40 százalékáért, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért felelősek. Többségüket ráadásul eredetileg arra tervezték, hogy bent tartsák a meleget, nem pedig arra, hogy nyáron hűvösek maradjanak.

„A szélsőséges hőség számos területre hatással van: növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, emeli az energiaárakat és rontja a gazdasági termelékenységet. Az egyik legnagyobb problémánk, hogy az európai épületállomány többsége egyszerre elavult, energiahatékonysága alacsony, és nincs felkészítve ezekre a magas hőmérsékletekre” – hangsúlyozta az uniós tisztviselő.

Az EU az elmúlt években már szigorította az épületek energiahatékonyságára és a háztartási készülékek energiafogyasztására vonatkozó szabályokat, emellett 2021 és 2027 között mintegy 100 milliárd eurót különített el épületfelújítási programokra.

Több uniós forrást kérnek a régiók

Miközben az uniós intézmények jelenleg a következő többéves költségvetésről tárgyalnak, Tüttő Kata, az Európai Régiók Bizottsága elnöke és a Budapest Főváros Önkormányzata képviselője arra szólította fel az uniós vezetőket, hogy biztosítsanak több forrást a régióknak az infrastruktúra, a természetalapú megoldások és az energiarendszerek fejlesztésére, ahelyett hogy az EU csupán a válságok utólagos kezelésére koncentrálna.

„Minden egyes hőhullám, aszály, erdőtűz és árvíz arra emlékeztet bennünket, hogy városaink egyre forróbbak, folyóink egyre szárazabbak, közösségeink pedig egyre sérülékenyebbek” – fogalmazott Tüttő Kata. Hangsúlyozta: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés intézkedéseinek túlnyomó részét továbbra is a helyi és regionális önkormányzatok valósítják meg. A kérdés szerinte az, hogy rendelkezésükre állnak-e majd ehhez a szükséges pénzügyi források.

Hasonló felhívást fogalmazott meg Mohamed Ridouani, Leuven polgármestere és az Energy Cities elnöke is. Arra kérte a tagállamok vezetőit, hogy a városok és régiók a jövőben is az uniós beruházások középpontjában maradjanak. „A helyi önkormányzatok teszik kézzelfoghatóvá Európa versenyképességi és kohéziós célkitűzéseit a vállalkozások és a polgárok számára” – fogalmazott június 15-i közleményében. Mint hozzátette, Európa városai már most is ellenállóbb energiarendszereket építenek ki épületfelújításokkal, a gazdaság dekarbonizációjával és helyi energetikai beruházásokkal – lépésről lépésre, épületről épületre, városnegyedről városnegyedre.