„Katasztrofális fordulópontnak” tartják Trump iráni megállapodását az Öböl-országok

Az Egyesült Államok és Irán között a közelmúltban létrejött tűzszüneti és békekeret-megállapodás lezárta a hónapokig tartó konfliktust, ugyanakkor számos kérdést nyitva hagyott. A térség országai attól tartanak, hogy az egyezség aránytalan előnyöket biztosít Teherán számára, miközben nem kezeli azokat a biztonsági fenyegetéseket, amelyeket szerintük Irán rakétaprogramja és regionális szövetségesei jelentenek.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a háború során több Öböl-menti ország is iráni támadások célpontjává vált, ami ismét felvetette a kérdést: meddig hajlandó Washington ténylegesen megvédeni szövetségeseit?

Megkopott a bizalom Washingtonban

A kételyek nem új keletűek. Az Öböl-államok vezetői hosszú ideig stratégiai partnerségként tekintettek az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatra, Donald Trump azonban már első elnöki ciklusa alatt is gyakran üzleti alapokra helyezte ezt a viszonyt.

A bizalmat különösen megrendítette a 2019-es szaúdi olajlétesítmények elleni támadás, amelyet Washington Iránnak tulajdonított, de amely után az Egyesült Államok nem vállalt közvetlen katonai konfrontációt Teheránnal.

Most Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Kuvaitban próbálja megnyugtatni a térség vezetőit arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett biztonságuk mellett. A feladat azonban nem könnyű, mivel sokan úgy látják, hogy az új megállapodás inkább Irán pozícióit erősíti.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője, Hasan Alhasan szerint az Öböl-országok szemszögéből a háború és az azt lezáró egyezség „katasztrofális fordulópontot” jelent a regionális biztonsági rendszerben.

Irán szerepe nőhet a térségben

Az egyik legnagyobb aggodalmat az váltja ki, hogy a megállapodás értelmében Irán szerepet kapna a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának felügyeletében Ománnal együtt. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a Perzsa-öböl országainak energiaexportja és tengeri kereskedelme nagyrészt ezen a stratégiai útvonalon halad keresztül.

A kritikusok szerint az egyezség emellett nem foglalkozik Irán ballisztikus rakétaprogramjával és a Teherán által támogatott fegyveres csoportokkal sem, amelyek több arab állam számára nagyobb fenyegetést jelentenek, mint az iráni nukleáris program.

További vitákat váltott ki az a terv is, amely egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alap létrehozását irányozza elő Irán számára. Bár Trump korábban arra utalt, hogy az Öböl-országok is hozzájárulhatnak a finanszírozáshoz, több érintett állam jelezte, hogy egyelőre nem ismeri a részleteket.

Saját védelemre készülnek

A háború egyik legfontosabb következménye lehet, hogy az Öböl-országok felgyorsítják saját katonai képességeik fejlesztését. Egyes értesülések szerint több állam már most alternatív fegyverszállítókat keres, köztük Törökországot, hogy csökkentse függőségét az amerikai haditechnikától.

A térség vezetői emellett egyre gyakrabban vetik fel egy hosszú távú megnemtámadási megállapodás lehetőségét Iránnal. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: önmagában a diplomácia nem garantálja a biztonságot, és az arab államoknak erősebb elrettentő képességekre lesz szükségük ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb kapcsolatot alakíthassanak ki Teheránnal.

A jelek szerint az Öböl-országok nemcsak Iránhoz való viszonyukat gondolják újra, hanem az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai kapcsolatukat is. A kérdés immár nem az, hogy szükségük van-e Washingtonra, hanem az, hogy mennyire számíthatnak rá a jövőben.