Rubio: „napokon belül megszülethet a megállapodás Iránnal” – közben az USA tovább támad

A diplomáciai optimizmust ugyanakkor beárnyékolja, hogy az amerikai hadsereg újabb légicsapásokat hajtott végre Dél-Iránban, amelyeket Washington védelmi jellegű műveletként jellemzett.

Rubio az indiai Dzsaipurban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a tárgyalások lezárása „néhány napot” még igénybe vehet. Ezzel egyúttal lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek szerint a felek már a közeljövőben végleges megállapodást köthetnek a háború lezárásáról.

Az amerikai hadsereg szerint a legutóbbi támadások olyan iráni célpontokat értek, amelyek között aknatelepítésre készülő hajók és rakétaindító állások is szerepeltek. Rubio hangsúlyozta: a stratégiai jelentőségű Strait of Hormuz hajózási útvonalnak „így vagy úgy, de nyitva kell maradnia”.

Továbbra is feszült a helyzet

Bár április eleje óta hivatalosan tűzszünet van érvényben, az amerikai Központi Parancsnokság szerint a hét elején újabb csapásokra volt szükség az amerikai katonák védelme érdekében.

Az iráni Islamic Revolutionary Guard Corps kedden közölte, hogy légvédelme lelőtt egy amerikai drónt, valamint tüzet nyitott egy másik pilóta nélküli repülőeszközre és egy vadászgépre, amelyek állításuk szerint megsértették az iráni légteret a Perzsa-öböl térségében.

A feszültséget tovább növelte Mojtaba Khamenei iráni legfelsőbb vezető nyilatkozata, amelyben kijelentette: „az idő kerekét nem lehet visszaforgatni”, és a térség országai a jövőben nem szolgálhatnak pajzsként az amerikai katonai bázisok számára. Hozzátette, hogy az „Amerika halálára” és az „Izrael halálára” jelszavak továbbra is meghatározóak maradnak az iráni politikai retorikában.

A Hormuzi-szoros kulcsszerepe

A konfliktus február 28-án kezdődött, amikor amerikai és izraeli erők csapásokat mértek iráni célpontokra. A háború jelentős zavarokat okozott a globális energiapiacon: az olajárak emelkedtek, ami a közlekedési üzemanyagok, a műtrágyák és az élelmiszerek árát is felfelé hajtotta.

Különösen érzékeny pont a Hormuzi-szoros, amelyen normál körülmények között a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-exportjának mintegy egyötöde halad át. Míg korábban naponta 125–140 hajó közlekedett a térségben, jelenleg csak néhány tucat hajó használja az útvonalat. Irán egyes országokhoz kötődő hajóknak továbbra is engedélyezi az áthaladást, mások esetében azonban korlátozásokat alkalmaz.

Doha lehet a megállapodás kulcsa

A háttérben intenzív diplomáciai tárgyalások zajlanak. Iráni és amerikai tisztségviselők szerint előrelépés történt egy úgynevezett egyetértési memorandum kidolgozásában, amely ideiglenesen lezárhatná a háborút és helyreállíthatná a hajózást a Hormuzi-szorosban, miközben 60 napot biztosítana a bonyolultabb kérdések – köztük az iráni nukleáris program – rendezésére.

Hétfőn az iráni tárgyalóküldöttség vezetője, Mohammad Baqr Qalibaf Dohában tárgyalt a katari vezetéssel. Az iráni fél egyik legfontosabb követelése a külföldön befagyasztott, mintegy 24 milliárd dollárnyi iráni vagyon felszabadítása. Iráni források szerint ez maradt az utolsó komoly akadály a memorandum véglegesítése előtt.

Az előzetes megállapodás várhatóan a harci cselekmények beszüntetésére, a Hormuzi-szoros hajózási rendjének 30 napos szabályozására és bizonyos pénzügyi könnyítésekre terjedne ki. A nukleáris program kérdését egy későbbi tárgyalási szakaszban rendeznék.

Trump újabb figyelmeztetése

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt írta közösségi oldalán, hogy a tárgyalások „jól haladnak”, ugyanakkor újabb katonai akciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a megbeszélések kudarcba fulladnának. Trump szerint vagy „nagyszerű megállapodás” születik minden fél számára, vagy egyáltalán nem lesz egyezség.

Az elnök emellett arra is felszólította a térség arab államait – köztük Saudi Arabiat –, hogy csatlakozzanak az Abraham Accords megállapodásokhoz, amelyek Izrael és több arab ország kapcsolatainak normalizálását célozzák.

Izrael és a Hezbollah között is nő a feszültség

A regionális helyzetet tovább bonyolítja, hogy Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök bejelentette: Izrael fokozni fogja a Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah elleni műveleteket. Az izraeli hadsereg kedden felszólította a dél-libanoni Nabatíjeh város lakóit, hogy készüljenek fel esetleges légicsapásokra.

Bár Izrael és Libanon április közepén tűzszünetet kötött, az izraeli hadsereg azóta is hajt végre olyan támadásokat, amelyeket önvédelmi intézkedésként indokol.

A piacok egyelőre óvatos optimizmussal reagálnak: az amerikai nyersolaj ára kedden enyhén emelkedett a hétfői záráshoz képest, ugyanakkor még mindig több mint öt százalékkal alacsonyabban állt a pénteki szintnél. A befektetők abban bíznak, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások hamarosan kézzelfogható eredményt hozhatnak.