Mivel vághat vissza Kanada, hogy az USA gazdasága is megérezze?

Kanada 26 amerikai állam legfontosabb külpiaca, köztük Maine, Michigan és Wisconsin esetében. Az 50 amerikai állam közül 45-nek a három legfontosabb exportpiaca között szerepel, ami arra utal, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnöknek van mozgástere a kereskedelmi háborúban.

Carney egyelőre úgynevezett „dollar for-dollar” (dollárt dollárért) megtorló vámokat tervez, vagyis az amerikai intézkedések értékével azonos mértékű ellenlépéseket. Ezek elsősorban az acélt, a tejtermékeket, a háztartási gépeket, a mezőgazdasági berendezéseket, az elektronikai termékeket, valamint a cellulózt és a papírt érintenék. A végleges lista még készül.

A közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak többsége nem örülne annak, ha kormánya jelentős engedményeket tenne az Egyesült Államoknak. Ezt az álláspontot osztja Doug Ford, Ontario miniszterelnöke is, Donald Trump egyik legkeményebb kanadai bírálója. A vámfenyegetésekre reagálva Ford azt üzente az amerikai elnöknek:

„csókolja meg a seggem”.

A kanadai pénzügyminisztérium közölte, hogy kedden további, a munkavállalók és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedéseket jelentenek be.

Energia és kritikus ásványkincsek

Carney szombaton arra hívta fel a figyelmet, hogy Kanada biztosítja az Egyesült Államok földgáz- és villamosenergia-importjának döntő többségét, valamint az amerikai kőolajimport mintegy 60 százalékát. „Nem hiszem, hogy azt akarják, hogy leállítsuk az energia szállítását” – mondta.

Az energiaexport korlátozása egyelőre nem szerepel a tervezett kanadai ellenintézkedések között, de több politikus is egyértelművé tette, hogy ezt az eszközt nem zárják ki. Ugyanakkor nem minden tartományi kormányfő lelkesedik az ötletért.

Doug Ford viszont kész arra, hogy a konfliktus tovább eszkalálódjon. Szerinte egy „energiadíj” is az asztalon van. 2025-ben rövid időre felvetette, hogy Ontario 25 százalékos pótdíjat vetne ki az Egyesült Államokba irányuló teljes villamosenergia-exportjára. A tartományi kormány becslése szerint ez Michiganben, Minnesotában és New Yorkban 1,5 millió háztartást és vállalkozást érintett volna.

Kanada emellett olyan fontos nyersanyagok jelentős szállítója is, mint a műtrágyagyártásban használt hamuzsír, amelynek a világ legnagyobb exportőre. „Szeretném látni, ahogy (Trump) olaj nélkül autókat gyárt. Szeretném látni, ahogy hamuzsír nélkül zöldséget és gyümölcsöt termeszt” – mondta Ford hétfőn. Szerinte Trump alábecsüli Kanadát, „és ez a legnagyobb hibája”.

Kanada jelentős lítium-, nikkel- és grafitkészletekkel is rendelkezik. Az Egyesült Államok a kanadai ásványkincsexport legfontosabb célországa, vagyis ezen a területen is van lehetőség nyomásgyakorlásra.

Ford ebben a kérdésben is keményen fogalmazott: az Associated Pressnek adott interjújában azt mondta, az Egyesült Államok „egy homokszemet sem kap majd Ontarióból”.

A kanadai vásárlók ereje

Kanada már bizonyította, hogy képes fájdalmat okozni az amerikai gazdaságnak.

Még azelőtt, hogy a mostani kereskedelmi tárgyalások zátonyra futottak volna, az amerikai vámok első hullámára válaszul a legtöbb kanadai tartomány kitiltotta az amerikai alkoholtermékeket az állami italboltok polcairól. Az intézkedés súlyos csapást mért az amerikai alkoholiparra.

Az amerikai borok exportja drámaian visszaesett. A Wine Institute ezt az „évtizedek óta tapasztalt legjelentősebb piaci zavarnak” nevezte.

Kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok Kanadába irányuló borexportja egy év alatt 78 százalékkal esett vissza, ami 357 millió dolláros – 494 millió kanadai dolláros, illetve 261 millió fontos – exportbevétel-kiesést jelentett. A szeszipari szakmai szervezet hasonló mértékű visszaesésről számolt be: közlése szerint a tartományi tilalmak több mint 70 százalékkal csökkentették az amerikai tömény szeszes italok exportját.

Az alkoholbojkott továbbra is érvényben van Kanada 13 tartománya és területe közül 11-ben. A tilalom komoly bosszúságot okoz a Trump-adminisztrációnak.

A kormányzati intézkedések mellett a kanadaiak saját döntéseikkel is sújtják az amerikai gazdaságot. Sokan például elkerülik az Egyesült Államokba irányuló utazásokat.

Bár áprilisban valamelyest nőtt az autós kirándulások száma, a kanadaiak így is 800 ezerrel kevesebb utat tettek meg az Egyesült Államokba, mint 2024 azonos hónapjában, vagyis még azelőtt, hogy Trump visszatért volna a Fehér Házba.

Az utazási bojkott tavaly mintegy 3,3 milliárd kanadai dolláros – 2,35 milliárd amerikai dolláros, illetve 1,75 milliárd fontos – bevételkiesést okozott az Egyesült Államokban. Egyes amerikai városok és államok már külön reklámkampányokkal és kedvezményekkel próbálják visszacsábítani a kanadai turistákat.

A politika is fegyver lehet

A tárgyalások időzítése és a kanadai politikai akarat szintén fontos alkupozíciót jelenthet Ottawa számára. A kanadaiak tisztában vannak azzal, hogy a konfliktus nekik is gazdasági áldozatokkal jár. Pénzügyi elemzők szerint az újabb, mintegy 20 milliárd dollár értékű kanadai importra kivetett 50 százalékos amerikai vámok rövid távon 0,3–0,6 százalékponttal csökkenthetik Kanada GDP-jét.

Ennek ellenére a kanadai társadalom többsége támogatja, hogy Ottawa keményen tárgyaljon a Trump-adminisztrációval, és a politikai vezetők között is viszonylagos egység alakult ki. Az Angus Reid hétvégi felmérése szerint a kanadaiak 76 százaléka támogatja, hogy Ottawa kiszállt a kereskedelmi tárgyalásokból, még úgy is, hogy közben sokan aggódnak saját munkahelyük biztonsága miatt.

Közben közelednek az amerikai félidős választások. A gazdaság várhatóan központi téma lesz, miközben a republikánusok kongresszusi többsége korántsem tűnik stabilnak. A legfontosabb szenátusi versenyek közül kettőt Michiganben és Maine-ben rendeznek. Mindkét állam Kanadával határos, és exportjának jelentős része Kanadába irányul.

A Yale Budget Lab számítása szerint Trump jelenlegi, törvény alapján kivetett globális vámjai évente mintegy 1100 dollárral növelik az amerikai háztartások költségeit. Ha a kereskedelmi konfliktus további áremelkedéseket okoz, illetve szélesebb körben sújtja az amerikai vállalkozásokat, az tovább ronthatja az amerikai közvélemény gazdaságról alkotott képét.

Carney hétfőn arról beszélt, hogy Trump legújabb fenyegetése – miszerint január 1-je után 50 százalékra emelné a Kanadából származó autókra és autóalkatrészekre kivetett vámot – az amerikai munkavállalókat is sújtaná. „Mi az üzenet a michigani, ohiói, kentuckyi és alabamai munkásoknak? Ezek a munkások alapvetően Kanadától, a legnagyobb fogyasztójuktól függenek” – mondta. Hozzátette: Kanada több amerikai autót vásárol, mint az Európai Unió és más országok.

David Eby, Brit Columbia miniszterelnöke hétfőn a CNN-nek arra figyelmeztetett, hogy az amerikai fogyasztók a vámok hatását számtalan terméknél megérezhetik. Ha valaki új házat épít, a rétegelt lemez drágulásán keresztül, ha padlót cserél, a furnér árán, ha házasodik, a vágott virágokén, ha pedig horgászni indul, a horgászbotokén keresztül találkozhat a vámok következményeivel – sorolta.

„Ez egy bizarr politika az amerikaiak számára. Ártani fog nekik” – mondta. Doug Ford, aki a Trump-adminisztráció vámjaival szemben az egyik leghangosabb kanadai politikus, azt sem zárta ki, hogy kifejezetten republikánus vezetésű amerikai államokat célozzanak meg a kanadai megtorló intézkedésekkel és „biztosítsák, hogy Amerika gazdasága megérezze a fájdalmat”.

A közelgő félidős választásokkal kapcsolatban pedig Ford így fogalmazott: „Ha megengednék, ott lennék, és kopogtatnék az ajtókon.”