Gazdaság / HR
A megújuló energia a valódi kiút Európának
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete szerint Európa az évszázad eddigi legsúlyosabb energiaválságával néz szembe, ezért sürgősen fel kell gyorsítani a fosszilis energiahordozókról való leválást és a hazai megújuló energiaforrásokra való átállást.
A szervezet friss szakmai állásfoglalása arra figyelmeztet: az olaj- és gázimporttól való függőség továbbra is komoly gazdasági és geopolitikai kiszolgáltatottságot jelent az Európai Unió számára.
Az EASAC szerint az iráni háború újabb ellátási zavarokat idézett elő a globális energiapiacokon, ami jelentős áremelkedéseket okozott Európában is. A testület hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet már nem csupán gazdasági kérdés, hanem stratégiai és biztonságpolitikai kihívás is.
Az importfüggőség teszi sebezhetővé Európát
A tudományos tanácsadó testület emlékeztetett: az EU energiaszükségletének még mindig 57 százalékát nettó import fedezi. Az importon belül az olaj aránya 67 százalék, a földgázé pedig 24 százalék.
A szakértők szerint ez a függőség lehetővé teszi a geopolitikai nyomásgyakorlást, miközben az európai gazdaságot rendkívül érzékennyé teszi a világpiaci ármozgásokra és a konfliktusokra. Az iráni háború következtében tovább sérültek az ellátási útvonalak, ami újabb drágulást idézett elő.
Az EASAC adatai szerint az európai gázárak 2026 februárja óta mintegy 70 százalékkal emelkedtek. A háztartási villamosenergia-árak az EU-tagállamokban jelenleg 10 és 38 euró között mozognak 100 kilowattóránként, miközben az energiaárak által hajtott infláció a második negyedévben várhatóan eléri a 2,7 százalékot.
A megújuló energia lehet a megoldás
A szervezet szerint az energiaválság enyhítésének legfontosabb eszköze a megújuló energiaforrások gyorsabb integrálása és az energiarendszerek korszerűsítése lehet.
Az EASAC állásfoglalása szerint a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint az energiatárolási rendszerek fejlesztése jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók felhasználását. Az intelligens energiarendszerek pedig képesek lennének jobban összehangolni a nappali napenergia-termelést és az esti energiaigényeket.
A szakértők szerint a hálózati rugalmasság fejlesztése és a korszerű szabályozási rendszerek csökkenthetnék a fosszilis tüzelőanyaggal működő tartalékerőművek szükségességét is.
Elavult hálózatok akadályozzák az átállást
A jelentés szerint ugyan a megújuló energiaforrások már az EU villamosenergia-termelésének 48 százalékát adják, a további fejlődést komolyan veszélyezteti az elavult hálózati infrastruktúra.
Az EASAC becslése szerint jelenleg több mint 120 gigawattnyi tervezett megújulóenergia-projekt került veszélybe Európában a hálózati szűk keresztmetszetek miatt. Emiatt egyes országok kénytelenek visszafogni a megújuló termelést, és ismét fosszilis energiahordozókhoz nyúlni.
„Meg kell kétszerezni a dekarbonizációs erőfeszítéseket”
Paula Kivimaa szerint a jelenlegi válság világosan megmutatja, hogy Európának gyorsabban kell haladnia a dekarbonizáció felé.
A professzor úgy fogalmazott: az olaj- és gázválság egyetlen lehetséges irányba mutat, mégpedig a dekarbonizációs erőfeszítések felgyorsítása felé Európa biztonságának növelése érdekében.
Kiemelte azt is, hogy a korábbi olajválságok hosszú távú változásokat indítottak el az energiahatékonyság, a hőszigetelés és a fogyasztói szemlélet területén. Szerinte most az jelent előnyt, hogy a megújulóenergia-technológiák már sokkal fejlettebbek, ezért a gyors politikai döntések tartósan csökkenthetik a fosszilis energiahordozóktól való függőséget és a jövőbeni energiaválságok kockázatát.