Gazdaság / HR
Vízhiány, klímaváltozás, energia: átfogó reformokat javasol az Akadémia
„Fenntartható Magyarország” címmel adott ki ajánláscsomagot a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. A mintegy hetvenoldalas dokumentum szerint Magyarország fenntarthatósági helyzete több területen is aggasztó, miközben a klímaváltozás, a vízhiány és a természeti erőforrások romló állapota egyre közvetlenebb kockázatot jelent az ország működésére és gazdasági stabilitására.
A Szathmáry Eörs vezette bizottság hangsúlyozza: a fenntarthatóság nem kizárólag környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság, a társadalmi jóllét és a gazdasági versenyképesség egyik alapfeltétele. Az ajánláscsomag célja nem egy részletes kormányprogram kidolgozása, hanem egy tudományosan megalapozott helyzetkép és javaslatrendszer bemutatása a döntéshozók számára.
A dokumentum kiemeli, hogy Magyarország természeti erőforrásai – a termőföld, a vízkészletek, az erdők és a biológiai sokféleség – a nemzeti vagyon részét képezik, ezért megőrzésük hosszú távú stratégiai érdek.
Széttagolt rendszer, növekvő kockázatok
A kutatók szerint a fenntarthatósági és környezeti kormányzás jelenleg széttöredezett, a végrehajtási kapacitások gyengék, miközben az ökológiai szempontok sokszor háttérbe szorulnak a rövid távú gazdasági érdekek mögött.
Az anyag szerint az országot egyre közvetlenebbül érintik az aszályok, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése, a talajromlás és a különféle szennyezések. A bizottság különösen súlyos problémának tartja a vízgazdálkodás dezintegrált működését és az új típusú vegyi szennyezések – például a PFAS- és TFA-anyagok – megjelenését az ivóvízbázisokban.
A javaslatok között szerepel az integrált vízgazdálkodás erősítése, a vízvisszatartás fejlesztése, a korszerű monitoringrendszerek kiépítése, valamint a víztakarékos öntözési rendszerek támogatása.
Gazdasági és társadalmi fordulatot is sürgetnek
Az ajánláscsomag külön fejezetben foglalkozik a gazdaság és az agrárium fenntartható átalakításával. A szakértők szerint a klímasemlegesség, a körforgásos gazdaság és a klímaokos mezőgazdaság nem csupán környezetvédelmi cél, hanem gazdasági lehetőség is.
A dokumentum hangsúlyozza: a zöld átállás csökkentheti az energiaimport-függőséget, javíthatja az ellátásbiztonságot, ösztönözheti az innovációt és erősítheti Magyarország nemzetközi megítélését. Ehhez azonban a közforrások mellett a magántőke bevonására és megfelelő szabályozási ösztönzőkre is szükség van.
A társadalmi kérdések között kiemelt figyelmet kap az energiaszegénység, az energiaigazságosság, valamint az oktatás és a zöld készségek fejlesztése. A bizottság szerint a fenntarthatósági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom alkalmazkodóképessége és tudása is fejlődik.
Tudományos támogatást ajánlanak a döntéshozóknak
A bizottság jelezte: készek a javaslatok részletes szakmai megvitatására és a döntés-előkészítés támogatására is. Mint fogalmaznak, Magyarország csak akkor állhat fenntartható pályára, ha a döntésekben egyszerre jelenik meg a természeti korlátok tisztelete, a társadalmi méltányosság, a gazdasági megvalósíthatóság és a jövő generációk iránti felelősség.