Belföld
Nagyobbat gyengült a Fidesz támogatottsága az akkugyárak árnyékában
Az április 12-i országgyűlési választások alkalmával kiemelt figyelmet kaptak azok a települések, ahol akkumulátoripari létesítmények működnek vagy tervezés alatt állnak. A vizsgálatok középpontjába különösen a gödi Samsung-gyár körüli botrány került, miután 2026 elején nyilvánosságra került egy jelentés, amely szerint a dolgozók a megengedett határérték sokszorosát meghaladó rákkeltő és magzatkárosító anyagoknak lehettek kitéve.
A kutatás arra kereste a választ, hogy az ilyen helyi ügyek miként befolyásolták a kormánypárt támogatottságát az érintett településeken. Összesen húsz várost és községet vizsgáltak, köztük nagyvárosokat és kisebb településeket egyaránt, ahol az akkumulátoripar valamilyen formában jelen van.
Szinte mindenhol csökkent a támogatottság
Az adatok szerint 2022 és 2026 között a Fidesz támogatottsága minden vizsgált településen visszaesett. Ráadásul az esetek többségében ez a csökkenés meghaladta az országos átlagot: a húsz településből tizenötben nagyobb arányú volt a visszaesés, mint országosan.
Különösen a kisebb településeken volt látványos a gyengülés. Ácson, Alsózsolcán vagy Sóskúton például a párt támogatottsága több mint 4–5 százalékponttal nagyobb mértékben esett vissza az országos átlagnál. Hasonló tendencia figyelhető meg Iváncsán, Monoron vagy Vésztőn is.
Azokban az esetekben, ahol a visszaesés kisebb volt az országosnál, jellemzően már korábban is gyengébb volt a kormánypárt pozíciója. Ez azt jelenti, hogy a kisebb csökkenés részben abból fakadhat, hogy eleve alacsonyabb támogatottságról indultak, így kevesebb volt a „veszíthető tér”.
A „Göd-hatás” és a helyi konfliktusok szerepe
Külön figyelmet érdemel Göd esete, amely az akkumulátoripari viták egyik szimbólumává vált. Itt a Fidesz támogatottsága 30 százalék alá csökkent, ami jól mutatja a botrány politikai következményeit.
Összességében a vizsgált településeken a kormánypárt átlagosan 16,1 százalékpontot veszített, szemben az országos 14,6 százalékpontos visszaeséssel. A tízezer fő alatti településeken ez a különbség még nagyobb, 3,4 százalékpont volt, ami különösen jelentős elmozdulásnak számít ebben a kategóriában.
A kutatás ugyanakkor óvatos következtetéseket fogalmaz meg: önmagukban az akkumulátoripari ügyek nem magyarázzák teljes mértékben a támogatottság csökkenését. Ugyanakkor a helyi konfliktusok sok esetben felerősíthették az országos trendeket.
Növekvő szerepben a helyi tényezők
A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a választói viselkedésben egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi ügyek. Az akkumulátoripari beruházások körüli viták – különösen az egészségügyi és környezeti kockázatok miatt – erősíthetik a lakosság kiszolgáltatottságérzetét.
Ez a jelenség arra utal, hogy a jövőben a hasonló beruházások nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is meghatározó tényezővé válhatnak, különösen azokban a közösségekben, ahol közvetlenül érintik a helyiek mindennapjait.
Forrás: Republikon nyomán