Gazdaság / HR
Fordulópont előtt a magyar napenergia-ipar: a következő ciklus döntő lehet
Átfogó szakpolitikai programmal készül a 2026–2030-as időszakra a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ), amelyet a XXI. Szolár Konferencián mutatnak be. A szervezet szerint a következő kormányzati ciklus kulcsfontosságú lehet abban, hogy Magyarország kihasználja-e a napenergia terén kínálkozó történelmi lehetőséget.
A szövetség úgy látja, hogy megfelelő döntésekkel jelentősen növelhető a megújuló energia aránya, erősíthető az ország energiafüggetlensége, és új növekedési pályára állhat az ágazat. Ugyanakkor bírálják az elmúlt időszak szakpolitikai lépéseit, amelyek szerintük a piaci fejlődés helyett egy centralizált, kiszámíthatatlan környezetet teremtettek.
„A napenergia-ipar ma már nem a jövő, hanem a jelen gazdasági motorja” – hangsúlyozta Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke. Hozzátette: a fő kérdés az, hogy sikerül-e lebontani a növekedést gátló akadályokat és versenyképes rendszert kialakítani.
Beruházásösztönzés és reformok
A javaslatcsomag középpontjában a beruházások élénkítése áll. Ennek része a lakossági napelemes programok újraindítása, a szaldó elszámolás visszaállítása a korábbi jogosultak számára, valamint a bruttó elszámolás piaci alapú reformja. Kiemelt cél az energiatárolási kapacitások bővítése is, amely a villamosenergia-rendszer stabilitása szempontjából kulcsfontosságú.
A szövetség egy olyan szolárpiacot szorgalmaz, ahol a kiszámíthatóságot és a tisztességes versenyt nem központi beavatkozások, hanem a valós piaci igények határozzák meg. Szilágyi László alelnök szerint a javaslatok egyszerre szolgálják a gazdaság versenyképességét és a háztartások érdekeit: több beruházást, új munkahelyeket és kiszámíthatóbb energiaköltségeket hozhatnak.
Konkrét javaslatok
A program számos konkrét intézkedést is tartalmaz. Ezek közé tartozik a Robin Hood adó átalakítása vagy eltörlése, a rezsicsökkentés rendszerének átgondolása a tudatos energiafelhasználás ösztönzése érdekében, valamint a hálózati csatlakozási korlátozások enyhítése.
Emellett a szövetség javasolja a szélerőmű-építés megkönnyítését, az energiamérleg-alapú elszámolás visszaállítását, valamint azt, hogy a hálózati szolgáltatók ne alkalmazhassanak visszamenőleges szankciókat a háztartási kiserőművek tulajdonosaival szemben.
A dokumentum hangsúlyozza a vállalati napelemes beruházások, az energiaközösségek és a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések szerepének erősítését is, valamint az uniós források hatékonyabb bevonását.
A szövetség szerint a következő években dől el, hogy a napenergia-ipar valóban a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válik-e..