Fordulópont előtt a magyar klímapolitika: a következő kormányzati ciklus kulcsfontosságú lehet

A Green Policy Center elemzése szerint ebben az időszakban kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el.

Az Európai Unió vállalásai alapján Magyarországnak 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig. Bár az ország 2023-ban 9 százalékos csökkenést ért el, és ezzel idő előtt teljesítette a korábbi, 40 százalékos célkitűzést, a szakértők szerint a javulás részben átmeneti tényezőknek – például az energiaválság miatti takarékoskodásnak és az enyhe télnek – köszönhető.

Az épületfelújítás hozhatja a legnagyobb eredményt

A kibocsátás csökkentésének egyik legnagyobb lehetősége a magyar lakóépületek korszerűsítésében rejlik. Az országban mintegy 4,5 millió lakóingatlan található, amelyek többsége energetikailag elavult. A szakértők szerint a mélyfelújítások egyszerre csökkenthetnék az energiafelhasználást, a rezsiköltségeket és a kibocsátást.

Különösen fontos lehet egy rászorultsági alapú felújítási program, mivel a magyar háztartások közel egyharmada energiaszegénységgel küzd. A javaslat szerint a legszegényebb családok teljes támogatást kaphatnának, míg mások számára támogatások és kedvezményes hitelek kombinációja tenné elérhetővé a korszerűsítést.

Energia, közlekedés és természetvédelem

Az energiarendszer átalakítása szintén kulcsfontosságú. Az elmúlt években gyorsan nőtt a napenergia szerepe, és a megújulók aránya a villamosenergia-termelésben már közel 20 százalék. A szakértők szerint azonban a stabil rendszerhez a napenergia mellett a szélenergia bővítésére is szükség van, miközben fokozatosan ki kell vezetni a fosszilis energiahordozók támogatását.

A közlekedési rendszer átalakítása is jelentős kibocsátáscsökkentési lehetőséget kínál. A vasúti közlekedés fejlesztése és az autóhasználat visszaszorítása nemcsak a klímavédelmet szolgálhatja, hanem élhetőbb városi környezetet is teremthet.

Emellett a természetes szénelnyelők – például az erdők, lápok és vizes élőhelyek – helyreállítása is fontos szerepet játszhat a klímacélok elérésében.

A szakértők szerint a sikerhez stabil jogi keretekre is szükség van: az Alkotmánybíróság döntése alapján 2026 közepéig új klímatörvényt kell alkotni. Ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeli az ország, Magyarország akár a folyamat egyik nyertese is lehet.