Toborzási gondok az orosz hadigépezetben

Csaknem négy éve tart az orosz–ukrán háború, amelyben Moszkva egyik legfőbb előnye a létszámfölény volt. A jelentős veszteségek ellenére Oroszország folyamatosan képes volt újabb erőforrásokat és katonákat a frontra vezényelni. A helyzet azonban változhat: Kaupo Rosin, az észt külföldi hírszerzés vezetője szerint idén toborzási nehézségek jelei mutatkoznak.

Rosin a müncheni kiberbiztonsági konferencia szünetében arról beszélt, hogy Oroszország korábban elérte éves toborzási céljait, amelyek mintegy 400 ezer főre rúgtak. Úgy látja azonban, hogy a friss adatok már lassulást jeleznek, és reményét fejezte ki, hogy ez a tendencia tartóssá válik.

Elemzése szerint sokan azért csatlakoztak korábban a hadsereghez, mert úgy vélték, a konfliktus hamarosan lezárulhat, és a jelentkezési bónuszok felvétele után nem kerülnek a frontvonalba. Ez a számítás azonban nem vált be, ami visszafoghatja az újabb jelentkezéseket.

Súlyos veszteségek és új kihívások

Egy amerikai agytröszt, a Center for Strategic and International Studies becslése szerint Oroszország veszteségei elérhették az 1,2 millió főt a háború kezdete óta, beleértve a halottakat, sebesülteket és eltűnteket. Közülük mintegy 325 ezren veszíthették életüket. Bár Moszkva nem közöl részletes adatokat, a számok a konfliktus elhúzódásának súlyos emberi árát jelzik.

Rosin szerint a katonai nyomásgyakorlás mellett a kibertér is kulcsfontosságú hadszíntér marad. Úgy véli, Oroszország különösen a kiberspionázs területén aktív és viszonylag sikeres, ami megalapozhat későbbi támadásokat és információs műveleteket is.

Az észt hírszerzési vezető hangsúlyozta: a NATO-nak és az Európai Uniónak egyaránt erősítenie kell a külső védelmi képességeit és a belső biztonságot. Szerinte a Nyugatnak hosszú távon kell berendezkednie Oroszország feltartóztatására, akár egy-két évtizedes időtávon is.

Kép: Creativ Commons