A Twitch megerősítette az adatszerzést saját oldalán is, de hivatalos információ nincs arról, hogy pontosan milyen adatok kerülhettek ki. Azt írják, folyamatosan dolgoznak az eset kivizsgálásán, ugyanakkor megnyugtatásként két nagyon fontos dolgot közöltek:
- jelenleg nincs arról tudomásuk, hogy a felhasználók bejelentkezési adatai is nyilvánosságra kerültek,
- a hitel- és bankkártyák teljes számsorát nem tárolják, így azok egészen biztosan nem kerülhettek harmadik fél kezébe.
A tartalomgyártók, influencerek bevételei eddig nem voltak publikusak, ez most sem változott meg, ám egy hackertámadásnak „köszönhetően” most a toplistás Twitch streamerek, közvetlenül a platformtól származó fizetései nyilvánosságra kerültek.
84 millió egy magyar gaming csatornának.
Ezek között szerepelnek magyarok is, mint például a TheVR csapata, akik a csütörtöki reggeli podcast adásukban beszéltek arról, hogy ennek a 26 hónapot magába foglaló összegnek – ami átszámítva 80-84 millió forint – nyilvánosságra kerülése, őket nem érintette rosszul, hiszen nincs abban semmi titok, hogy származik bevételük a Twitch-ből.
Természetesen a platformmal kötött szerződésük titoktartási része miatt nem erősíthették meg, hogy ez az összeg teljességgel valid, csupán úgy fogalmazhattak, hogy nagyon közel jár a valósághoz. A négy fős vállalkozásként működő TheVR két alapító tagja, Fábián István és Komzsik János elmondta, ez az összeg - ami egy hónapra lebontva körülbelül 3,5 millió forint - csak egy része a bevételeiknek, ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy rengeteg kiadásuk van, ami havi szinten ennél jóval több.
Miből él egy influencer?
Sápi Márton, a Star Network Influencer Ügynökség értékesítési vezetője, bár természetesen elítélendőnek tartja a hackertámadásokat, úgy véli, annyit nyerhettünk ebből az esetből, hogy végre őszintén beszélhessünk arról, miként is működnek a tartalomgyártók, influencerek bevételi forrásai, szerződései.
„Az Influencerek, tartalomgyártók, streamerek bevételei több tételből tevődnek össze. Az első, a platformokon automatikusan megjelenő reklámok, mint például a YouTube-on az átugorható vagy átugorhatatlan videós hirdetések. Az ezekből származó hirdetési bevételekből a platform, a tartalomgyártó és a tartalomgyártó jogkezelését végző ügynökségek részesednek. A következő lehetőség a szponzorációs együttműködés – ha a tartalomgyártó vállalja, hogy egy terméket vagy szolgáltatást népszerűsít a tartalmaiban. Ezek jellemzően a platformtól függetlenül megkötött megállapodások, melyekre direktben vagy ügynökségen, managementen keresztül szerződik a tartalomgyártó. Egyre nagyobb szerep jut a közösségifinanszírozásnak – a rajongók tudják támogatni a kedvencüket alkalmi vagy folyamatos adományokkal. Sok tartalomgyártó különböző csomagokat alakít ki, melyeket egyedi ajándékokkal vagy exkluzív tartalmakkal igyekszik vonzóvá tenni. Végül de nem utolsó sorban ott vannak a rendezvények és közönségtalálkozók, valamint a merchande, vagyis az influencer személyes márkájával ellátott termékek értékesítése.
Sápi Márton továbbá a titoktartásról és a szerződéses ügyfelek kapcsolatáról is beszélt.
„Fontos a piac, a szakma felnőtté válásában, hogy minden szereplő – a márkák, az influencerek, a közönség - tisztában legyen az ezekből a bevételi forrásokból származó nagyságrendekkel. A szerződések többsége tartalmaz titoktartási kötelezettséget, így pontos összegekről az érintettek nem beszélhetnek. Ennek fő oka azonban nem az, hogy a közönség elől rejtve maradjanak a fizetségek. A titoktartás a versenyhelyzet, valamint a piaci dinamika fenntartása miatt lehet indokolt. Mi a Star Networknél idei évtől már szinte teljesen átálltunk a transzparens árazásra – ez azt jelenti, hogy mind a márka és ügynökségi hirdetőink pontosan látják, mennyit kap az influencer, mennyi a mi jutalékunk és mennyi annak a szolgáltatásnak az ára, melyet a kampány kreatív koncepciójának megalkotásáért vagy a projekt lemenedzseléséért végzünk.”
A bevételek mellett ugyanakkor sosem szabad megfeledkezni a kiadásokról sem. A tartalomgyártóknak folyamatosan fejleszteniük kell az eszközparkjaikat – néhány évente új kamerák, telefonok, számítógépek, lámpák, hátterek –, már az indulás is komoly, akár millió forintos összegű beruházást igényelhet, a technológiai fejlődés és verseny miatt pedig a fejlesztés folyamatosan indokolt.
