2021. szeptember 23. - Tekla

Szorongást, depressziót, alvászavart okozott a gyerekek körében a járvány

Kritikus helyzetekről számoltak be a pedagógusok, a gyerekek körében pedig minden eddiginél több szorongást, pániktünetet, illetve depressziót okozott a COVID-19 járvány - derül ki az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet közös kutatásából.
2021. augusztus 25. szerda 18:09 - HírExtra

 A hátrányos helyzetű gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet, azok a pedagógusok és pszichológusok pedig, akik többek között ezeken a gyerekeken tudnának segíteni, maguk is kiégéstől szenvednek.  

 Az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet korábbi, reprezentatív kutatásaiban a szülők nyilatkoztak gyermekük mentális állapotáról, ezúttal azonban gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek a COVID-19 járvány, valamint az ehhez kapcsolódó lezárások mentális egészségre gyakorolt hatásairól. A kvalitatív kutatás során felvett beszámolókból nem csak az derül ki, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a gyerekek mentális egészségére, hanem az is, hogyan viselték a bezártságot és az online oktatást az említett szakemberek.  

Szorongásos tünetek, kényszeresség, pánik  

A megkérdezettek egyöntetű véleménye az, hogy a járvány és a bezártság komoly negatív hatással volt pszichológiai jóllétükre. A szociális elszigeteltség miatt leginkább a szorongásos és pániktünetek erősödtek fel, valamint megnőtt a lehangolt, motiválatlan, depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági gondolatok és kísérletek. Jellemző volt még a kényszeresség, valamint az evészavar több formája is: voltak olyan kamaszok, akik akár 20-30 kilót híztak, míg mások önértékelési problémái anorexiához vezettek. 

A napirend felborulása és a túlzásba vitt játékhasználat alvási nehézségeket okozott, a diákoknál előfordult, hogy óra közben vagy ahelyett is játszottak, így a tanulásban lemaradtak. Kisebb gyermekeknél gyakori volt a halálfélelem, a túlzásba vitt kézmosás. Több pszichológus számolt be depresszív tünetekről, például lehangoltságról és motiválatlanságról, amelyet egyértelműen a szociális elszigeteltséghez, online oktatáshoz kötnek.

 „Rengeteg kényszeres, pánikzavaros gyerek és kamasz jelent meg, de olyan mennyiségben, hogy én az egész tizenév alatt nem találkoztam ennyi problémás gyerekkel.” (északkelet-magyarországi klinikai pszichológus)  

 „Nálunk van pszichológus, és nagyon sok dolga volt már az első hullám alatt, két öngyilkossági kísérletet akadályozott meg.” (szakközépiskolai tanár) 

„Megrázó esetekkel találkoztunk: szexuális erőszaktól kezdve fizikai bántalmazásig, súlyos szorongásig.” (északkelet-magyarországi klinikai pszichológus) 

„Olyanok most ezek a gyerekek, mint a kiégett negyvenes felnőttek.” (kistelepülés általános iskolai pedagógusa) 

 Sok családban maradandóak a következmények 

A szakértők beszámolója szerint a hátrányos, rosszabb családi háttérrel rendelkező gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet is, míg azok a gyermekek, akiknek viszonylag rendezett a családi háttere, könnyebben túl fognak lépni a problémáikon. Aránytalanul rosszabb lehet a helyzet a szakiskolákban, szakközépiskolákban, mint a gimnáziumokban – mind a gyermekek mentális egészsége, mind pedig digitális képességeik terén.  

„Azoknál a gyerekeknél, akiknél eleve sérült a családi háttér, például bántalmazás vagy elveszítették a munkájukat ebben a vírushelyzetben, ott viszont ez a sok minden együtt […] látványosan rontott a gyerekek magatartásán is, verekedősebbek, ingerlékenyebbek, kezelhetetlenebbek, labilisabbak lettek.” (délnyugat-magyarországi pszichológus).

Kritikus a helyzet a pedagógustársadalomban  

Mind a pszichológusi, mind pedig a pedagógusi szakmát erősen megterhelte a járványhelyzet az elmúlt másfél évben. A helyzet kritikus, többeket is rendkívüli mértékben megviselt a bezártság, a stressz és a plusz munka. Egyes esetekben a tanárok a kiégés jeleit mutatják, emiatt pedig megnőhet a pályaelhagyók száma, amely tovább fokozhatja a már így is súlyos pedagógushiányt, illetve lelki állapotuk erős kihatással lehet a gyermekek életére. 

A pszichológusok szerint fontos lenne számukra is elérhetővé tenni a pszichológiai támogatást. A pszichológus társadalom is szakemberhiányra panaszkodik: bizonyos körzetekben szinte vagy egyáltalán nincs gyermekpszichiátriai ellátás. Egy északkelet-magyarországi szakember arról számolt be, hogy volt olyan körzete, ahol 3000 gyerek tartozott hozzá. 

- „Ma is például hívott egy szülő, hogy 15 éves fiával nagyon komoly gondok vannak, és mondtam neki, hogy nem tudok neki időpontot adni, majd csak szeptemberre, és mondta, hogy én vagyok a hatodik, akit hívott, és senki nem tud időpontot adni – úgy, hogy fizetne.” (megyei jogú városban élő pszichológus)  

„Nagyon rosszul éltük meg és nagyon sokan fásultak, ugyanakkor ingerlékenyebbek lettek.” (egy elitgimnázium oktatója) 

„Enyhe depresszióba kezdtem fulladni. Céltalannak éreztem az életet.” (fiatalabb tanár) 

„A pedagógusok mentális egészségére is legalább annyira figyelni vagy vigyázni, mint a gyerekre és szülőre.” (óvodapedagógus) 

 Hogyan tovább? 

 A jövőre való tekintettel a legtöbben egyértelműen azt emelték ki, hogy több közösségépítő programra, önismereti csoportra lenne szükség, valamint a tananyag általános revíziójára, ahol a mentális egészség is nagyobb szerepet kap az iskolai keretek között. Több pedagógus és pszichológus egyaránt a differenciált oktatás mellet érvel, emellett többen is hosszú távon a tananyag átszervezésében látják a megoldás egyik kulcsát, a teljesítményközpontú hozzáállás mellett pedig nagyon fontos lenne a gyerekek érzelmi támogatása. 

Emellett a pszichológusok szerint lényeges lenne, hogy a szülők és pedagógusok dolgozzanak saját lelki egészségükön, mert ez hat leginkább a gyerekek pszichológiai jóllétére. A gyermekek mentális egészségén emellett úgy tudnak leginkább javítani, ha beszélgetnek velük, közös programokat csinálnak, illetve saját jártasságukat is fejlesztik a témában. Tízből kilenc pedagógus számolt be arról, hogy nem kapott a gyerekek mentális egészségére irányuló korszerű képzést a főiskolán vagy egyetemen, és az idő és pénzhiány is akadályozza ezirányú fejlődésüket. Holott abban is teljes volt az egyetértés, hogy a pedagógus szakmának egyértelműen feladata a gyermekek mentális egészségének figyelése, az ehhez kapcsolódó prevenciós munka és adott esetben megfelelő szakemberek ajánlása. A mentális egészségről való oktatást mindenképp beépítenék a tananyagba, akár projektszerűen vagy tematikus hét keretei között. 
 

„Mérjük fel a gyermekek mentális állapotát, hogy konkrétan legyünk tisztában ezzel, hogy most hogyan állnak, hol állnak, számszerűsítsük ezeket a dolgokat.” (óvodapszichológus)  

„Az elsődleges prevenciónak az oktatási intézmények egy nagyon fontos színterei kellenének, hogy legyenek.” (egy gyermekpszichiátrián dolgozó pszichológus) 

„Nem lehet úgy továbbmenni, hogy úgy tekintünk mindenre, hogy nem viselte meg az embereket ez az egy éves hercehurca.” (gyermekpszichológus)  

„A kutatás tanulságai megerősítenek minket abban, hogy továbbra is segítsük a pedagógusok mentálhigiénés képzését. A „COVID-19: Visszatérés az iskolába” című kiadványunk gyakorlati tippekkel segíti a tanárok és az iskolai vezetők munkáját, hogy időben felismerjék azokat a jeleket, amelyek gyermekbántalmazásra vagy mentális problémákra utalnak. Folytatni szeretnénk a szupervíziós programunkat, és fontosnak tartjuk azt is, hogy a szülők – különösen az alacsony jövedelműek – terápiás támogatásban részesüljenek.” – mondta el Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.

„A jövő generációinak mentális egészsége kiemelten fontos az UNICEF számára. A COVID és annak utóhatásai kivétel nélkül minden gyermeket érintenek, azonban ezúttal is a legnehezebb helyzetben lévő gyerekek a legvédtelenebbek. Azok, akik nehéz családi és anyagi körülmények között élnek, akik amúgy is sokat szenvednek, most egy újabb csapást kell, hogy elviseljenek. Feladatunknak tekintjük, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét ezekre a kérdésekre és segítsük a rászorulókat, gyerekeket, szülőket és szakembereket a felépülésben” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.  

Az UNICEF Magyarország hosszú távú programja, amely a gyerekek és fiatalok lelki egészségének erősítésére irányul a járvány alatt és után, négy magánszemély, Hermann Kamilla, Török Ilona, Zimmermann Krisztina és Oláh Márton támogatásával valósul meg. Mindannyian mélyen elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás és a rászoruló gyermekek esélyeinek javítása mellett. 

„Édesanyaként a magánéletben, és az üzleti életben egyaránt folyamatosan megtapasztalom, hogy milyen sokféle kihívással kell megbirkóznunk a mindennapok során. Nincs ez másképpen a gyermekek és a fiatalok esetében sem, akiknek számos akadályt kell leküzdeniük, olykor megfelelő segítség nélkül. Úgy gondolom, hogy közös felelősségünk, hogy a megfelelő programokon keresztül támogassuk a jövő generációit, különösen a lelki egészségük megerősítése érdekében. Éppen ezért örömmel tölt el, hogy egy olyan ügyet, hosszú távú programot támogathatok, amely erre a problémára fókuszálva nyújt segítséget a gyermekek és családjaik számára” – mondta Hermann Kamilla, az UNICEF Magyarország mentális egészség erősítését célzó programjának fő támogatója, aki maga is négy gyermeket nevel.  

Forrás: UNICEF
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását