2021. október 16. - Gál

A tálibok keresik a helyüket

Afganisztán vezetése, és itt mindkét oldal értendő, a tálib is, valamint a nyugat által támogatott afgán kormány is, a múlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytatott Kínával, Oroszországgal, Pakisztánnal, és a többi környező országgal.
2021. augusztus 23. hétfő 12:06 - HírExtra

Ezeken a tárgyalásokon a kínai és az orosz külügyminiszter valószínűsíthetően megmondta az akkori afgán külügyminiszternek, Mohammad Haneef Atmarnak, hogy egyezségre kell jutni a tálibokkal, s ehhez Oroszország és Kína asszisztál is, amerikai befolyás nélkül, és fel kell számolni az ópium-heroin patkányvonalat. Oroszország és Kína ragaszkodott ahhoz, hogy a tálibok fellépjenek a dzsihadisták ellen, a tálibok pedig ígéretet tettek rá.  A két keleti nagyhatalom cserében rengeteg hasznos befektetést helyezett kilátásba: Afganisztán bekapcsolását az Új Selyemút kezdeményezésbe, később pedig az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EAEU) is.

Mivel Afganisztán a hiányzó láncszem Kína és Közép-Ázsia között, Kína már így is több gazdasági infrastrukturális projektet kezdeményezett amelyeknek Afganisztán egyfajta főszereplője.  Ezeket a szerződéseket még Ghanival, az augusztus 15-én az Egyesült Arab Emirségekbe  menekült afgán elnökkel írták alá, de a tálibok is részt vettek bennük, így nem valószínű, hogy a helyzet változni fog.  A China Telecom és az Afghan Telecom már 2017-ben aláírt egy szerződést az optikai kábelrendszer kilépítéséről, amely majd alkotó része lesz a Kína-Kirgizisztán-Tadzsikisztán-Afganisztán Selyemút rendszernek. Ehhez kapcsolódik egy másik szerződés, mely idén februárban született Iszlamabad, Kabul és Taskent között egy vasútvonalról, mely kapcsolatot teremt Közép- és Dél-Ázsia között.[1]

Ugyancsak júliusban  Afganisztán és Irán is megegyezett.  A tálibok beszüntetik a civilek, az iskolák, a mecsetek, a korházak és a nem kormányszervezetek elleni támadásokat.  A tálibok már a Kínával, Oroszországgal és Iránnal folytatott tárgyalásokon megesküdtek, hogy egyetlen országot sem fognak megszállni, sem Iránt, sem a közép-ázsiai “isztánokat”.  A tálib szóvivő, Szuhail Sahín, többször megerősítette, hogy a határokat keresztező kereskedelem Iszlám Quilla (Irán), Torgundi (Türkmenisztán) és Észak-Tadzsikisztán között zavartalan lesz.[1]

A tálib hatalomátvétel után az orosz nagykövetséget különleges védelem alá helyezték[3].  Fontos megjegyezni, hogy Oroszország a tálib mozgalmat a mai napig terroristának tekinti, és törvényen kívüli Oroszországban. 

Kína is támogatásáról biztosította Afganisztánt a tálib győzelem után[4].  A kínai külügyminisztérium szóvívője, Hua Csun-jing kijelentette, hogy tiszteletben tartják az afgán nép jogát, hogy ők maguk döntsenek jövőjükről és sorsukról.  Ezen kívül reményét fejezte ki, hogy Afganisztánban nyitott és sokoldalú átmeneti kormány alakul.  A terrorizmus kérdése már korábban felmerült Vang Ji kínai külügyminiszter és Mullah Abdul Ghani Baradar között. Szóba került az KTIM (Kelet Türkmenisztan Iszlám mozgalom).  Baradar biztosította Kínát, hogy semmilyen erőszakos cselekedetben nem vesznek részt Kína ellen, és Afganisztán szomszédaival békés viszonyra törekszenek.

A fentiekből látszik, hogy a tálib vezetés jó viszonyra törekszik Kínával, Oroszországgal, a környező országokkal, és részt akar venni az Új Selyemútban.

Nyitott kérdés, milyen lesz Afganisztán belső politikai rendszere.  Bár erre válasz még nincs, mert ez csak akkor lessz világos, amikor megalakul az első új afgán kormány, valamilyen eligazítást kínál az első sajtókonferencia, amelyet a tálib szóvivő, Zabiullah Mudzsahid tartott.

A konferenciát Korán-idézettel kezdte, majd hangsúlyozta, hogy törvényes joguk volt felszabadítani az országukat. Amnesztiát hirdetett azokkal szemben akik ellenük harcoltak, és hozzáfűzte, hogy nem akarnak sem belső, sem külső ellenségeket, és bosszút sem akarnak állni.  Erős Iszlám kormányt akarnak, amely a Saria törvényen alapszik.  A nők jogait a Saria keretein belül látják: tanulhatnak és dolgozhatnak.  A tálibok szeretnének a nemzetközi közösséggel együtt dolgozni Afganisztán fejlődéséért.

Egy lehetséges felállás: az átmeneti kormányt Mullah Baradar és Ali Dzsalali együtt fogják vezetni[6].  Az előbbi tálib, az utóbbi az afgán kormány belügyminisztere volt, és dolgozott az Amerika Hangja rádiónak is.  Baradar Kandaharból származik, a tálib mozgalom egyik alapító tagja. Harcolt a szovjet megszállás ellen is.  Az új Afganisztáni Iszlám Emirátus szerint Baradar felett állna a legmagasabb rangú főpap, Haibatullah Akhundzada.

Pepe Escobar megfigyelő szerint a tálibok forgatókönyvét Kína és Oroszország írja[7]. Ennek tulajdonítja, hogy az első tálib sajtókonferencián olyan témákról is szó esett, mint a nők egyenjogúsága, vagy a politikai ellenfelekkel való szót értés.  A nőnek joga lesz a munkához és az oktatáshoz, viszont hidzsábban kell majd járnia, nem pedig burkában.  A síita vallási irányzattal kapcsolatban is toleráns hangot ütöttek meg: nem kell a kirekesztésükkel számolni. Fel akarják számolni az ópium-heroin ipart.

Escobar valószínűnek tartja, hogy a “globális Dél” akkor is legitimnek fogja elismerni a leendő új afgán kormányt, ha a Nyugat megtagadja elsimerését. 

Oroszország afganisztáni ügyekkel megbízott képviselője, Zamir Kabulov már nem lát semmilyen terrorveszélyt a tálibokban[7].  Kabulov szerint a tálibokkal könnyebb volt tárgyalni mint a Nyugat által támogatott afgán bábkormánnyal.  Kabulov szerint a tálibok tartják magukat a megállapodásokhoz, az utóbbiról viszont nem ezt tapasztalták az elmúlt 7 évben. Kabulov a nemzetközi jogra helyezi a hangsúlyt, nem a “törvényeken alapuló nemzetközi rendre”. Az utóbbi kifejezés Antony Blinken amerikai külügyminisztertől származik. Kabulov szerint, ha a tálibok alá vetik magukat az ENSZ BT szabályainak, akkor törölni lehet azt a BT határozatot, amely szerint mozgalmuk terroristának minősül.  Dmitrij Zsirnov, afganisztáni orosz nagykövet is részt vett a tálibokkal folytatott tanácskozáson, és ő is pozitívan értékelte a helyzetet.

Forrás: Magyar Békekör
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását