2021. október 17. - Hedvig

Izgalmas régészeti lelet Jeruzsálemben

A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek a Dávid városának nevezett területen - írta a Háárec című újság honlapja.
2021. július 15. csütörtök 08:58 - HírExtra

A babiloni hódítás és rombolás előtti Jeruzsálem külső városfalának újonnan feltárt szakaszát az i.e. 8. században építhették - közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.
    
A városfal keleti, meredek hegyoldali szakaszánál 50 évvel ezelőtt már megtaláltak két falrészletet egymástól mintegy hetven méterre, de mindeddig nem sikerült rábukkanni a közöttük található várfal nyomára.
    
A még ma is stabilan álló falmaradványt Filip Vukoszavovics, az Ókori Jeruzsálem Kutatóközpontjának munkatársa, valamint az IAA két szakembere, Joe Uziel és Ortal Chalaf vezetésével tárták fel.
    
A tudósok szerint az öt méter széles építmény sokáig kiválóan szolgálta a védelmet, de II. Nabú-kudurri-uszur babilóniai csapatainak i.e. 587-ben vagy i.e. 586-ban sikerült áthatolniuk rajta, és elfoglalták a várost.
    
Noha a babilóniaiak mindent el akartak pusztítani, a külső falnak ezeket a részeit nem rombolták le, mert az túl nagy erőfeszítést igényelt volna a meredek emelkedőn.
    
A felfedezés alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a Dávid városa keleti oldalán korábban felfedezett szakaszok is az ősi fal részei voltak, amelyek már az első Szentély idején, a babiloni hódításig tartó korszakban is álltak.
    
Az első, a mai óvároshoz legközelebb található 30 méteres részt Kathleen Canyon brit régész tárta fel 1968-ban, a második, jóval délebbre lévő, 90 méter hosszú részletet pedig tíz évvel később Jigál Siló izraeli régész tárta fel.
    
A két szakasz nagyon hasonlított egymásra, nagyjából azonos domborzati magasságban emelték őket hasonló módon: kötőanyag, valamint vakolat vagy földkitöltés nélkül, csak kövekből, 5 méter szélességben, 3-4,5 méter magasan.
    
A Dávid városában végzett korábbi ásatásokon a régészek bizonyítékokat találtak a babilóniai támadásra, ugyanis egy ebből a korból származó vastag rétegben hamut és törött cserepeket leltek.
    
A kutatók szerint valószínűleg Ezékiás júdai király (i.e. 739 k. - i.e. 687) építtethette a falat, amikor Szín-ahhé-eríba asszír király hatalmas büntető sereggel elfoglalta a falakkal védett júdai városokat, és i.e. 701-ben körülvette Jeruzsálemet is.
    
A Királyok második könyve leírja, hogy Ezékiás megtagadta az adófizetést az asszíroknak, és feltételezhette, hogy ezért bosszút állnak rajta, ami a védekező építkezésre késztethette.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását