Életmód
A spórolás hozza a környezettudatosságot
Egy friss kutatás szerint nem az ökológiai lábnyomunkat, sokkal inkább a befizetni való csekkek összegét akarjuk csökkenteni azokkal az energiatakarékos megoldásokkal, amelyekre a hétköznapokban ügyelünk. A Jófogás és a GKI felméréséből kiderült, hogy a Babyboom generáció a legrugalmasabb, kiváló példát mutatva így a fiataloknak a közösségi közlekedés és a szelektív szemétgyűjtés terén.
ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA
A megkérdezettek 87%-a energiatakarékos izzókat vásárol, 73%-a odafigyel arra, hogy a háztartási berendezések a kisfogyasztású kínálatból kerüljenek ki, míg 56%-a már hőszigeteléssel is bebiztosította otthonát. Az energiatakarékos megoldások használói hosszútávú megtérülést várnak a döntésüktől, tehát elsősorban ez esetben sem a környezetvédelem a fő vezérlő elv. Mindössze 3% volt azon válaszadók aránya, akik otthonukban egyetlen energiatakarékos megoldással sem élnek, ennek hátterében pedig anyagi problémák állnak.
– Jellemzően nálunk is az energiatakarékos használt eszközöket, gépeket keresik a vásárlók, és mivel a spórolás elég fontos motiváció a háztartásokban, ezért a használt cikkek piaca folyamatosan pezseg. A second hand effect ugyanakkor egy ökológiai lábnyom csökkentő lehetőség, és bizakodásra ad okot, hogy a felhasználók 20-25%-át motiválja, hogy ezzel valamelyest hozzájárul a környezet fenntarthatóságához – mondta el Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.
Az apróhirdetési portál nemrégiben annak is utánaszámolt, hogy használtcikk adás-vétellel egy év alatt mennyi károsanyag kibocsájtástól lehet megóvni a Földet. Az eredmény meglepő: csak tavaly ez 200 000 tonna szén-dioxid visszafogást jelentett, ami egyenértékű azzal, mintha mondjuk Budapesten 31 napra leállna a teljes közlekedés. A felhasználók tudatosságát jól mutatja, hogy 60%-uk szerint a használtcikk vásárlás része a környezettudatos életmódnak, 20%-uk pedig kimondottan a fenntarthatóság miatt vásárol second hand termékeket, vagy éppen adja el a saját, már nem használt darabjait.
A KÜLÖNFÉLE MÓDOKON KÖZLEKEDŐK ARÁNYA: GENERÁCIÓK SZERINT
A környezettudatos közlekedés kialakulásához az internetezők 78%-ának véleménye szerint az is nagymértékben hozzájárulna, ha a mindennapokban kevesebben ülnének autóba, ennek ellenére az aktív internetezők közel fele rendszeresen használja négykerekű járművét, ráadásul 47%-uk egyedül utazik. Az eredményekből tisztán látszik, hogy változtatásra csak akkor vagyunk kaphatók, ha az nincs hatással a kényelmünkre. Ha megengedhetjük magunknak az autós közlekedést, esetleg szüleinkkel is azt szoktuk meg, akkor csak azért, hogy kevésbé szennyezzük a várost, valószínűleg nem fogunk buszra ülni. Bár Budapest jó úton halad afelé, hogy kétkerekes főváros legyen, országosan azért messze állunk attól, hogy biciklis nemzetté váljunk, és ez – a felmérés szerint – nem is igazán fog változni. Az Y és a Z generáció az elkövetkező 3 évben jellemzően többet szeretne majd autóval közlekedni, az X-ek és Babyboom szülöttei viszont pont a közösségi közlekedésben látnak potenciált.
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS
A legjobb eredményeket ezen a területen tudjuk felmutatni: a válaszadók 92%-a szerint a szelektív hulladékgyűjtés teljes mértékben része a környezettudatos életmódnak és ezt az apró, de felelősségteljes cselekedetet mindenki magáénak kell, hogy érezze. A szortírozásra a Babyboom generáció figyel oda a legjobban, 95%-uk két, vagy akár háromféleképp is válogatja a felgyülemlett szemetet. A válaszadók 80%-a kijelölt gyűjtőhelyre viszi használt elemét, 50%-uk pedig a tönkrement elektronikai berendezésekkel is így tesz. A Z generáció viszont kétkedik a szelektív gyűjtés erejében.
Összesítésképpen jó hír, hogy az otthonainkban alkalmazott energiatakarékos megoldásoktól, a közlekedési szokásainktól, a használt tárgyak adás-vételétől kezdve a hulladékkezelésig átfogóan is nagyon pozitívan vélekedünk a környezetvédelem fontosságáról, ám sajnos – ahogy a felmérésből is kiderül – amint távolodunk a saját mikroszféránktól, a közterületeken, vagy éppen a munkahelyen már nem érezzük annyira a zöld gondolkodás fontosságát.