Kultúra
Alakul az Erkel
Az Erkel Színház sikeres tavaszi próbaüzemét követően folytatódott az épület rekonstrukciója. A felújítás második és harmadik szakaszának munkafázisait ismét az intézmény egyik legfőbb küldetéséhez alakították, így a hivatalos megnyitó előtt egy hónappal, október 6-án elindulhatott az OperaKaland őszi sorozata, amelynek keretében ismét több mint húszezer középiskolás diák látogat el a dalszínházba. A színházat november 7-én nyitják meg.
Az 1910-ben megnyitott Erkel Színház Magyarország legnagyobb színházépülete. Története egybeforrt a hazai operajátszás fénykorával. A 2007-ben több mint öt évre bezárt, bizonytalan sorsú színház újranyitásához a kormány a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette, hogy a Magyar Állami Operaház előkészítse az Erkel Színház előadások tartására alkalmas állapotra történő felújítását. A közbeszerzési eljárást követően elkészült a színház felújítási-építészeti programja, megtörtént az épület építészeti, épületdiagnosztikai és tartószerkezeti állapotfelvétele is.
A Kormányhatározat az 1,7 milliárd forintos programcsomag szerinti felújításról és a forrás biztosításáról döntött. A felújításra kiírt közbeszerzési eljárást a Laki Épületszobrász Zrt. a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodával közös pályázata nyerte el, melynek nyomán 2013. január 1-jén kaptak megbízást. Ezt követően a kormányrendelet döntött az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.
A felújítás elve
Az Erkel Színház közönségforgalmi terei és az auditórium az évtizedek során megőrizte a korszerű működés lehetőségét, míg a proszcénium mögötti kiszolgáló zóna már a 20. századelőn is mostoha körülményeket biztosított a művészek és a műszak számára. Ezért a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) azzal az építészeti programmal állt elő, hogy az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon a felújítás. A Kormány által biztosított forrás volumene kimondottan a működés jobbá tételére, a lehető leggazdaságosabb műszaki megoldásokra sarkallta az építőket. Nem lehetett szó tehát egy teljes színházrekonstrukcióról.
Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Jelentős technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek jelentős része megújulhatott.
A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Jelentős komfortot növelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.