A kutatók úgy vélik: a nagyobb agy hozzájárul ahhoz, hogy a madár képes legyen megállni a helyét egy város jelentette új és állandóan változó környezetben. A kutatás rámutat arra, hogy a viszonylag kis aggyal rendelkező származási vonalak madarait a városiasodás érzékenyebben érinti - írták az Uppsalai Egyetem kutatói a Biology Letters című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint.

A biológusok a verébalakúak rendjébe tartozó 22 család 82 fajának ismert, testtömeghez viszonyított agyméretét hasonlították össze a madarak városias környezethez való alkalmazkodóképességével. Megállapították, hogy azok a verébalakúak, amelyek még a városközpontokban is fészkelnek, viszonylag nagyobb aggyal rendelkeznek, mint azok, amelyek kerülik a várost.

Az adatok alapján azt a következetést vonták le, hogy az új környezet, mint amilyenek a városok, szelekciós nyomást gyakorolhatnak a városi madarak agyméretére. Bár kutatásukban az egész agy relatív méretét vették alapul, elképzelhetőnek tartják, hogy a hatást bizonyos megnagyobbodott agyterületek váltják ki, és még inkább szembetűnő lenne a különbség a két élettér madarai között, ha ezeket a területeket hasonlítanák össze.