Belföld
Vagyonvesztés egy MÁV-os privatizációnál?
Újabb érdekes privatizáció a MÁV-nál. Spaller Endre, a MÁV vizsgálóbizottság KDNP-s tagja szerint a Debreceni Járműjavító eladásakor felmerült a vagyonvesztés gyanúja.
Másodszorra kevesebbet ért
2009-ben privatizálták a MÁV Debreceni Járműjavítóját. A céget a román GRAMPET S. A. vásárolta meg, 72 millió forintért. Spaller Endre szerint ez az ár a valós értéknél kisebb. „A 72 millió forint egy 2009-es rögtönzött értékbecslés szerint készült. Ez jóval kevesebb, mint a 2008-ban készült becslés.”
A kereszténydemokrata bizottsági tag elmondta, hogy azok a feltételek, amelyek mentén felértékelték a céget, megváltoztak. „A MÁV a már privatizálandó leányvállalatának elengedte a bérleti díjat. A kedvezmények a két éves időszakban elérték a vételárat.”
Hiányos számítás
Spaller Endre szerint a vételárhoz képest magasabb összeget kellett volna beírnia az értékbecslőnek, ha pontosan beleszámítanak minden kiadást és bevételt. „Még a Járműjavítónak volt egy hitelállománya a MÁV felé. Ennek a törlesztését két évre felfüggesztették, és a kamatokat elengedték, ami húszmillió forintos tétel. Emellett a cégnek voltak olyan üzemegységei, amelyeket a MÁV helyett ő tartott karban. Ezt a román cég visszaadta a MÁV-nak, amire azóta 23 milliót költött a vasúttársaság.” Ezek a költségek azonban benne voltak a vételárban is.
Érdekes kötelezettségek
A KDNP-s politikus szerint a két üzemegységgel kapcsolatban más kérdés is felmerül: „ha erre a két egységre nem volt szüksége a Járműjavítónak, akkor miért nem vette vissza korábban a MÁV? Így könnyű azt mondani, hogy veszteséges a Debreceni Járműjavító, ha olyan tevékenységet folytat, ami nem tartozik az alaptevékenységei közé.”
Spaller Endre másik furcsa kötelezettségről is beszélt. „Nem értem miért a Járműjavító fizette annak az épületnek a fűtéskorszerűsítését, amit csak bérelt a MÁV-tól… Az albérlő sem maga fizeti a lakásfelújítást, hanem a tulajdonos állja.” Ez 180 milliós kiadás volt a cégnek.
Budai is vizsgálódik
Spaller Endre szerint nehéz megállapítani a kár mértékét, de Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is bekérte az adatokat, aki szintén megvizsgálja az ügyet, aminek valószínűleg feljelentés lesz a vége.
Hozzátette: a hatósági eljárás feladata lesz annak a kiderítése is, hogy kit, vagy kiket terhel a feltételezett vagyonvesztés felelőssége.
Sipos Sándor elmondta, hogy a debreceni járműjavító értékesítése először 1997-ben merült fel, 2001-től többször meghirdették nyilvános pályázaton a céget, de kétszer is sikertelen volt az eljárás. Így 2008-ban már lehetővé vált a zártkörű eladás.
Sipos Sándor emlékeztetett arra, hogy a MÁV-nak 2000-től az értékesítésig 3,2 milliárd forint veszteséget hozott a debreceni járműjavító. A korábbi vevőjelölt próbamunkaként adott megrendelése révén csak 2008-ban tudott egyszeri nyereséget termelni a cég 120 millió forint értékben, amelyet osztalékként a MÁV kivett az eladás előtt.