Szili Katalin: nem közelítek a Fideszhez

12 kérdést küldenek a választópolgároknak. A legnagyobb vihart a gyerekek után járó szavazati jog kavarta, önnek mi erről a véleménye?

Ez egy olyan javaslat volt, amiről a testületen belül is kialakult egy vita, mely után a többség úgy döntött, hogy ez a kérdés kerüljön fel a kérdőívre.

A határon túliak összetartozásának értéke nyilván önhöz köthető…

Igen, ez a hatályos alkotmányban, így szól: „a határon túli magyarságért felelősséget érzünk.” Ez a kérdés az értékrendjét és tartalmát tekintve az új alkotmányban már remélhetően a felelősségviselést is célozza.

A szavazati jog kérdését viszont nem érintik. Miért?

Abban állapodtunk meg, hogy két dologról nem kérdezzük meg az állampolgárokat: azokról a dolgokról, amiben nem kívánjuk meghaladni a jelenlegi alkotmányt, és azokról a dolgokról, amelyek majd a sarkalatos törvényekben szerepelnek.

Az állampolgársághoz járulnak bizonyos jogok, ilyen a szavazati jog is, és az, hogy ezt ki milyen módon szeretné gyakorolni, amit a sarkalatos törvényekbe kell megszabni.

Az a kérdés, hogy a kötelezettségeket mennyire tartják fontosnak, miért került be a kérdések közé?

Egy olyan közösségben, mint a társadalom vannak fontos kötelezettségek, ilyen az adófizetés. De fontos kérdés például – a jövő érdekében -, hogy legyen-e a környezetvédelem valamennyiünk egyéni kötelezettsége is.

A jövő nemzedékek iránti kötelezettség alkotmányba vétele – és az ennyire előretervezés – kicsit szokatlan elem.

Egy képviselőtől elvárható, hogy a távoli jövőre is gondoljon. Ez a rész azt határozza meg, hogy a társadalom, mint közösség mennyire vállal felelősséget a jövő nemzedékekért. Ez több kérdésben is megjelenik, ha nem is közvetlen formában – ilyen például a természeti kincseink védelme.

Lehetséges-e maximálni az államadósságot?

Ez is szerepel a kérdések között. Igen, ha úgy döntünk.

És kivitelezhető a mindenkori gazdasági politikában?

Erre mindenképpen törekedni kell. Az eladósodás mértékének korlátozásával is felelősséget kell vállalni egymásért és a jövőért. Persze vannak, akik szerint nem kell ilyen garanciát vállalni. A politikában is mindig vita van erről, hogy ki mennyire adósítja el a társadalmat, és milyen terheket ró az utódokra.

Nem lesz túl nehéz betartani ezt?

Ez egy másik kérdés. Önmagában az alkotmány nem egy jogszabály a sok közül. A kérdés az, hogy közösségként ezért felelősséget vállaljunk-e?
@@
Ha az ön életútját tekintjük, mikor kilépett az MSZP-ből, alapított egy új pártot, most viszont úgy tűnik, közelít a Fideszhez.

Ezt így visszautasítom! Az a baj, hogy ebben a társadalomban mindenki vagy baloldalt, vagy jobboldalt lát, de a társadalmat, mint közösség nem tekinti. Azt a gyűlöletstruktúrát, ami kialakult az elmúlt húsz évben, oldani kell. Például párbeszéddel, konszenzuskereséssel is. Kell, hogy legyenek közös értékeink, közös elképzeléseink, nemcsak arról, amit a társadalom jelent, hanem a jövőnkről is.

Egy képviselőnek, ha például az alkotmányozásról van szó, eleget kell tennie a feladatának, és részt kell vennie benne. Az ápolónőt sem kérdezik meg arról, akar-e a betegen segíteni.

Kiderül mi lesz a végtermék, és akkor döntünk, hogy az részünkről támogatható lesz-e.

A tanácsadó testületet, amihez csatlakozott, Orbán Viktorhoz kötik.

Sajnálom, ha csak ebben tudunk gondolkodni. Össze kell fognunk, mert ma szükség van rá. Ez egyáltalán nem pártpolitikai hovatartozás kérdése.

Nekem és minden politikusnak, ha elindul egy alkotmányozási folyamat, kötelessége részt venni benne, és hozzátenni azt, amit tud.

És nem csak ebben a kérdésben kell összefogni. Tudjuk, azt, hogy a belvíz mit jelent, az árvíz mit jelent, milyen helyzetben vannak a devizahitelesek: ebben is meg lehet találni a közös hangot. Ha az alkotmányozásban sem tudunk megegyezni, akkor hogy várhatná a társadalom, hogy a saját, közvetlen bajait is orvosolni tudjuk?

Említette a társadalmi fiókokat: a Szociális Unió új fiókot nyit?

Az Unió egy nyitott párt, egy társadalompolitikai alternatívát kívánunk megteremteni, a társadalmi pólust, a szociális pólust.

A Szociális Uniót nem fogják beskatulyázni?

Még nagyon az út elején járunk. Nem holnap lesznek a választások, majd a jövő eldönti, hogy mekkora igény van az általunk képviselt politikára és közösségekre. A politikai paletta ma nem olyan, mint amilyet a társadalom igényelne.