Vona Gábor: „A cigányprobléma egyfajta általánosítás”

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának megnyitóján gratulált a kormánynak, hogy visszaverték a médiatörvény elleni támadásokat. Meglátása szerint milyen változásokat hozhat a hazai média életében a törvény?

Jelen pillanatban a médiatörvény hatásait nagyon nehéz meghatározni: véleményem szerint a jogszabály értelmezése és gyakorlatba ültetésére tág lehetőségeket biztosít. A kormány kényétől-kedvétől függ, hogy miként fogja a lakosságot szolgálni a törvény. A XXI. században a média szabályozására szükség van, ez önmagában nem vitatható.

A problémám azzal van, hogy a jelenlegi kormány pártpolitikai érdekek mentén él a médiatörvénnyel. Én elvárnám, hogy a kormány fellépjen az érték, tudatromboló, de éppen a vulgárissága, alpárisága miatt talán vonzó tartalom ellen, de ez eddig nem történt meg: talán politikai haszonszerzést remélnek belőle. Ezek persze csak találgatások, hiszen annyi idő nem telt el hogy bárki bármit biztosan állítson a médiatörvényről. Kíváncsian várom a jövőt.

A Való Világ botrányműsorra kiválóan illik az előbbi jellemzése. Miért lehet még műsoron ez a „valóságshow”?

A Való Világot én egy szimbolikus ügynek tekintem, hiszen az a médiatörvény, amin ez a műsor átsiklik, az nem érte el a célját.

A felszólalásában elhangzottak szerint a közbiztonság összeomlott. Milyen jelei vannak mindennek és mit lehetne tenni a közbiztonság növelésének érdekében?

A választási kampány előtt sokan vádoltak minket azzal, hogy riogatunk, az ördögöt festjük a falra, dramatizáljuk a közbiztonság problémáit. Sajnos az elmúlt hetek, napok eseményei rávilágítottak arra, hogy a segélykiáltásaink sajnos a valóságot tükrözték. A tények, események önmagukért beszélnek, aki mindezt nem hiszi el, annak le kell mennie Borsod vagy Szabolcs megyébe és a saját szemével meggyőződni az igazságról.

A rossz közbiztonságnak nem csak a magyar, hanem a tisztességes cigányemberek is áldozatai. Érdemes lenne a sajtónak azzal is foglalkozni, hogy miként érinti a tisztességesen dolgozó, beilleszkedni vágyó, normákat követő cigány családok életét az általam, előbb említett probléma.

Elfogadom, hogy hazánk nem minden részén jellemző ez a jelenség, mégis egy ország vagyunk, közös felelősséget viselünk. Nem hunyhatja be a szemét sem a XII. kerületi lakos, sem a vasi vállalkozó. Nem hunyhatunk szemet afelett sem, hogy az ország keleti részén – és bizonyos nyugati területein is –  a mindennapi élet a közbiztosnság szempontjából túllépett az elviselhetetlenség határán.

A jelenlegi megoldási kísérleteket sok esetben PR ízű, a parlament közvéleményét lehet hogy megnyugtató, de az emberek mindennapjait nem igazán érintő javaslatoknak, vagy éppen kormányzati intézkedéseknek tartom. Egy ellenzéki pártnak pont az a feladata hogy rámutasson a problémákra. Mi pont ezt tesszük. Több olyan területet tudok felhozni, ahol a jelenlegi kormány nem tudott eredményeket elérni, ám ezek közül ordító a közbiztonság hiánya.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői ülésen felkérte, hogy mellőzze a cigányozást és a "cigánybűnözés" kifejezés használatát. Ön szerint tehát létezik ez a jelenség?

Igen, létező jelenségről beszélünk. Abban az esetben semmilyen megoldást nem fogunk találni a probléma megoldására, ha még a diagnózist sem merjük felvetni. Az az orvos, aki nem meri, nem tudja vagy nem akarja felállítani a diagnózist, az biztosan félrekezeli a beteget.

Még ha esetleg sértő, bántó is a "cigánybűnözés" kifejezés, nem a kifejezésen, hanem a mögötte lévő jelenségen van a hangsúly. Ezt ki kell mondani, ez az első lépcső a gyógyulás felé. Amíg ezt nem ismerjük el, megpróbáljuk politikai álstatisztikákra hivatkozva tagadni, addig nem lesz változás.

Második lépésként az érintett területeken a közbiztonság olyan szintű megszervezését kell elvégezni, ami képes felvenni a harcot ezzel a jelenséggel. Az államnak kötelessége megóvni, garantálni a tisztességes polgárai életének biztonságát. Nem gondolom azt, hogy mindezt csupán a közbiztonságot erősítő lépésekkel lehetne elérni. A rendőrség jelenlegi állapotában – a létszám növelésével is – alkalmatlan a helyzet érdemleges megoldására.

@@
A Magyar Gárda szerepet vállalt mindebben, mégis betiltották.

A közvéleményben kialakult egy sztereotípia a gárdáról. A külső szemlélő számára akár logikusnak is tűnhet, hogy a gárda ennek a jelenségnek a felszámolására jött létre. Ez nem így van. A Gyurcsány kormány politikai ténykedése, hazánk politikai, gazdasági, katonai kiszolgáltatottsága és a cigány-magyar együttélés problematikája hívta életre a Magyar Gárdát.
A gárda soha nem követelte magának azt a jogot, hogy a cigánykérdésben rendet tegyen.

A sajtóból elhíresült masírozások mindegyike a helybeliek jelzései alapján szerveződött: a gárda minden esetben figyelemfelhívó demonstrációt tartott. A megoldás nem lehetett cél, hiszen civil mozgalomként erre lehetősége sem volt. A gárda a szőnyeg alól próbálta előrángatni a problémát.

A civil társadalmat nagyon fontos lenne bevonni a közbiztonság erősítésébe. A korábbi kormányok, talán éppen a Gárda kihívásának ellentételezésére próbáltak ugyan lépéseket tenni, de ezek hamvába holt kísérletek voltak.

A Jobbiknak van egy csendőrséggel kapcsolatos programja, ami sajnos a névvel kapcsolatos és nem a tartalmi vitákban merült ki. Az alapkoncepciónk az volt, hogy a rendőrség mellett létrehozzunk egy olyan rendvédelmi szervezetet, amit a rendőrség jelenleg a körzeti megbízotti rendszerrel igyekszik pótolni. Az már kérdéses, hogy a rendőrség jelenlegi állapota megengedi-e a megbízotti rendszer életképes felépítését.

Csendőrség alatt helyben lévő, a helyi viszonyokat alaposan ismerő és kellő felhatalmazással rendelkező szervet értettünk. A Jobbikon belül is vita tárgyát képezte, hogy a majdani csendőrség a rendőrség keretein belül, vagy a rendőrség mellett, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozóan jöjjön létre. Én azért támogatom jelenleg is a második lehetőséget, mert úgy látom, hogy a rendőrséget az elmúlt húsz évben olyan szinten verték szét a politikai vezetői, hogy jelenleg nem alkalmas ennek a struktúrának a kitermelésére.

Éppen hétfőn volt a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának százharmincadik évfordulója és szeretném a HírExtrán keresztül ismét felvetni: szükség is lesz a csendőrségre.

A társadalmi összefogás hiánya azon cigányembereket is veszélyezteti, akik tisztességesen kívánnak megélni? Véleménye szerint a csendőrség rajtuk is segítene?

Közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, a magyar ember befogadó és toleráns típus. Erre hagyatkozom, bízom benne. Annak a cigány lakosnak, aki tisztességesen neveli a gyerekeit, dolgozik, biztosan nem kell tartania a magyar emberek negatív megkülönböztetésétől. Nem tagadhatom, minden országban így hazánkban is vannak olyan emberek, akiknek mindenféle etnikai különbség már ellenségképet jelent, ám azt mondom, hogy azoknak a cigány embereknek, akik a többségi társadalom normáinak megfelelően élnek, nem csak a magyar emberektől, hanem a Jobbiktól sem kell félnie.

A hétfői felszólalásomban is elmondtam – habár ezzel senki sem foglalkozott – hogy a tisztességes cigány embereket honfitársainknak, testvéreinknek tartjuk, akikkel egy hazába születtünk, ezáltal közös a sorsunk.

A cigányprobléma egyfajta általánosítás. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a magyarok között nincsenek olyan elemek, akik hasonló lumpen életformát folytatnak, de azt is látnunk kell, hogy a cigányságon belül társadalmi méreteket öltött és egyfajta életformává, „életpályamodellé” vált a többségi társadalomra káros magatartás.
@@
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának megnyitóján az Új Magyar Gárda mellényét viselte, az MSZP értesítette a rendőrséget, akiket azonban nem engedtek be az Országház épületébe. Véleménye szerint miért ilyen fontos kérdés ez a szocialistáknak?

A válaszolási lehetőséget megadnám az MSZP-nek. Sajnálom, hogy mindebből ekkora politikai hercehurca lett, ugyanis két hete, világosan elmondtam, hogy mellényben fogok megjelenni, valamint azt is, hogy milyen célból. Ha bárki úgy érzi hogy valamilyen jogszabálysértés történt, annak megvan a lehetősége, hogy megtegye a szükséges lépéseket, vagyis feljelentést tegyen. Állok elébe, úgy érzem, hogy nem követtem el jogszabálysértést, ha mégis ellentétesen döntene a bíróság, akkor elfogadom a tettem jogkövetkezményeit.

Egyfajta polgári engedetlenségnek tudom be a mellény viselését, hiszen ez a tiltakozás éppen a beszélgetésünk elején említett bűncselekményekkel kapcsolatos. Lakon meggyilkoltak egy idős nénit, én pedig megígértem a helyi lakosoknak, hogy tiltakozásul, figyelemfelhívásként ebben a mellényben fogok megjelenni az ülésen.

Amennyiben Újhelyi István és az MSZP tisztában voltak azzal, hogy miért viselem a mellényt, akkor igen ízléstelen volt a részükről, hogy politikai előny kovácsolására használták a tiltakozásomat.

A rendőrség nem engedélyezte a június 18-ra tervezett melegfelvonulást. Miként értékeli a döntést?

Természetesen örülök neki. Ez a felvonulás az elmúlt évek során, olyan szinten sértette a közszemérmet, hogy ezt nem volt kötelessége eltűrni az arra sétáló állampolgárnak. Ettől függetlenül bizonytalanság is van bennem, attól félek, hogy a magyar kormány vagy az illetékes hatóságok meghátrálnak és mégis engedélyt adnak rá. Ha nem, akkor nagyon örülök neki, hogy Magyarországon ez a fejezet lezárult és unokáink csak a történelemkönyvekben olvasgathatnak a melegfelvonulások régen volt történetéről.