Az EP a magyar alkotmányról

Carlo Casini, a bizottság olasz elnöke azt mondta, nem lehet semmilyen jogszabályt teljes konszenzussal elfogadni, de egy alkotmánynak "a lehető legnagyobb egyetértést kell tükröznie".
Gerald Ha:fner, a bizottság német tagja arra hívta fel a figyelmet: az alkotmányozási folyamatban minden politikai erőnek részt kell vennie, és fontos, hogy az új magyar alaptörvény ne csak a parlamenti többség támogatását élvezze.

Külön kitért rá: aggasztónak tartja, hogy - mint fogalmazott - a jelenlegi politikai többség arra érez késztetést, hogy saját politikai meggyőződéseit bebetonozza, holott az alkotmánynak nem csak egy adott politikai irányvonalat kell képviselnie. "Némi aggodalommal tölt el bennünket, hogy most az alkotmányt alapvetően megváltoztatják, de azt meg akarják akadályozni, hogy ismét gyorsan módosítani lehessen" - mondta, és utalt az alkotmánymódosítás tervezett, két egymást követő ciklusban igényelt kétharmados többségi feltételére.

Casini is úgy foglalt állást: nem helyes, hogy ennyire megnehezítik - kétszer kétharmados parlamenti többséghez kötik - az alkotmány jövőbeni megváltoztatását. Ugyanakkor azt is kiemelte, a nemzeti identitást tiszteletben kell tartani, nem helyes európai szinten ellenőrizni az egyes alkotmányokat, más kérdés persze, ha az emberi jogokat sértő rendelkezésekről van szó.
Ha:fner arról is szólt, hogy egy alkotmány elkészítéséhez időre van szükség, az áprilisi befejezési időpontot "nagyon ambiciózus célkitűzésnek" nevezte. Megjegyezte, nem biztos, hogy ez alatt az idő alatt meg lehet szólítani a széles közönséget.

Kifejtette, nem lenne helyes, ha az Európai Unió beavatkozna az egyes tagállamok alkotmányozási folyamatába, mert az az adott ország állampolgárainak ügye. De leszögezte, fontos, hogy a tagállamok alkotmányai tiszteletben tartsák az európai alapértékeket, a demokrácia és a szabadság elvein nyugodjanak.

Helmut Scholz, a bizottság ugyancsak német tagja hangsúlyozta: Németországban az alkotmány módosításakor mindig olyan általános keretek megteremtésére törekedtek, amelyek a további demokratikus fejlődés alapjai lehetnek, s amelyeket minden politikai szereplő fel tud használni. A cél, hogy a mindenkori kisebbségnek is lehetősége legyen részt venni a demokratikus folyamatokban, "a szabadság nem csak a többség szabadságát jelenti" - hangsúlyozta.
Rafal Trzaskowski, a bizottság lengyel alelnöke azt mondta, nem a testület feladata, hogy megjegyzéseket fűzzön egy ország belső alkotmányozási folyamatához.

Arról beszélt, hogy a magyar alkotmány a kommunista időkből származik, és csak ideiglenes változtatásokat eszközöltek rajta, az új alkotmány sokkal hitelesebb lesz. Vélemémye szerint nem szerencsés Magyarország esetében az alkotmányozási folyamat és a soros EU-elnökség időbeli egybeesése, de hozzátette, "az élet nem áll meg", Lengyelországban például éppen a lengyel soros elnökség idején, 2011 második felében tartanak választásokat.

Gurmai Zita (MSZP) európai parlamenti képviselő, bizottsági tag elmondta: minden jelentős politikai erőnek szerepet kell kapnia az új alkotmány előkészítésében. Az alkotmánynak szerinte konszenzusos keretet kell képeznie, "nincs helye a vitás politikai kérdések megoldásának". Azt is megjegyezte, az alkotmány tervezetének több pontja szerinte szembemegy az EU alapértékeivel.