Az eredmények állításuk szerint közelebb viszik őket ahhoz, hogy megoldják az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét, az antianyag keletkezését.

A CERN kutatói az ASACUSA elnevezésű kísérlet révén remélnek további sikereket az antianyag kutatásában. Ez új technikai lépés az antianyag tanulmányozásához.

Az antianyag kérdése a tudományos világon kívül is nagy érdeklődésre tart számot, mert gyakran emlegetik majdnem teljesen ingyenes energiaforrásként.

A CERN bejelentése hetekkel azután érkezett, hogy az antianyag kérdésén külön dolgozó három csapat egyike arról számolt be, hogy első alkalommal sikerült antianyagatomokat előállítaniuk és rövid időre csapdába ejteniük.

Az új technológiai eljárás révén nagyobb mennyiségben tudnak majd antihidrogént előállítani - bizakodnak a tudósok. "Az alternatív eljárásoknak köszönhetően az antianyag már nem sokáig tudja rejtegetni titkait előttünk" - mondta Jamadzaki Jaszonuri, az áttörést elérő tudóscsoport vezetője.

Az antianyag mintegy tükörképe az anyagnak. Utóbbi esetében az atommag építőkövei pozitív töltésű protonok. Az antianyagnál negatív töltésű antiprotonok. Az atomburoknál ugyanígy fordítva van, itt az úgynevezett pozitronok pozitív töltésűek, ellentétben a negatív elektronokkal. Az antihidrogén - mint a legegyszerűbb atom - tehát egy antiprotonból és egy pozitronból áll.

Eltekintve a töltések különbözőségétől, az anyag és antianyag ugyanúgy kellene, hogy viselkedjen, vagyis szimmetrikusnak kellene lenniük. Ez azonban mégsincs teljesen így. Ha mégis így lenne, nem létezne az univerzum. Az ősrobbanásban az elméletek szerint egyenlő arányban született anyag és antianyag. Mivel azonban a két forma nem fér össze - a szimmetriaformák azonnal megsemmisítenék egymást - ezért van az, hogy minimális különbség alakult ki köztük. Ezek felderítésére állítanak elő és tanulmányoznak antianyagot.