Varga Viktor: Most már ez vagyok én!

November tizenkettedikén megjelent a debütáló albumod. Milyen volt a fogadtatása?

Ennek kapcsán volt egy nagyon jó élményem: Koncerteztem az Euro Parkban, ahová nagyon sokan eljöttek. Aztán az egyik elektronikai áruházban tartottak nekem egy lemezdedikálást, ahol az összes tévén én voltam, az én zeném szólt és az emberek cd-ket vettek tőlem, illetve alá is íratták azokat. Annyira jó érzés volt, hiszen ez az első lemezem. Nem akartam elhinni, hogy az emberek az én cd-met veszik… Egyszerűen fantasztikus érzés!

Mesélnél kicsit a lemezedről: milyen stílusú dalok vannak rajta?

Hasonlítanak a dalok a Zöld az éghez, hiszen vidám stílusú az összes. Minden dalommal azt az életérzést igyekeztem átadni, hogy élvezzük az életet és ne szenvedjünk. Rajtunk múlik, melyik utat választjuk… Erről szól az egész. Mindenféle érzelemre van egy dal: van benne szerelem, bánat, stb.

Populáris lemez lett, mert mindenki megtalálhatja a saját hangulatához illő dalt. De az igazi különlegessége, hogy megpróbáltunk egy olyan albumot létrehozni, amilyen még nincs Magyarországon: egy új stílust szeretnénk behozni ezzel.

Ezalatt pontosan mit értesz?

Ez egy popos lemez, hiszen itthon a mainstream hódít. De olyan elemeket csempésztünk bele, amik az igényesebb stílusokra jellemzőek: jazz, funky és klasszikus modulok is megtalálhatóak benne. Van például egy dal, ahol klasszikus zongora az alap, de olyan jól össze van komponálva, hogy szinte észre sem veszi az ember: ez egy teljesen eltérő stílus.

Malek Miki is közreműködött az albumodon. Igaz, hogy a munkában nagyon szigorú?

Igen szigorú, de mindenki az, ha jó dolgot akar elérni. Mindketten ugyanazt akartuk: egy jó és maradandó dolgot létrehozni, amire mindenki emlékezni fog. Nem volt szükség a „szigorára”, hiszen én ugyanannyira komolyan veszem a munkát, mint ő.

Bevallottan exhibicionista vagy. Már gyerekkorodban is ilyen voltál?

Eleinte nem. De észrevettem, bármit is veszek fel, bámulnak az emberek. Akkor sem, és most sem tudom, mi lehet ennek az oka. Volt, amikor menekültem emiatt az emberek elől, de most már nem zavar. Sok korszakom volt egyébként: voltam rocker, akkor azért bámultak, mert bőrszerkóban és motorral jártam… De rájöttem, ez nem én vagyok.

Aztán átmentem polgárpukkasztóba, mindenféle idióta cuccot felvettem és élveztem, hogy hülyének néznek. Most már megvan a saját Varga Viktor-stílusom. (nevet) Ha rámnéznek, már nem gondolnak semmit, csak hogy: „ő ilyen”. (nevet)

Van olyan ruha, amit már nem vennél fel? Mert néha úgy tűnik, neked nincsenek ezen a téren korlátaid.

Szerintem minden ruha felvehető a megfelelő körítéssel. Nyilván nem fogok női estélyi ruhákban mászkálni, de férfiruhák közül bármi jöhet. (nevet)

Te találod ki mikor-miben jelensz meg, vagy stylist segít ebben?

Én vagyok a stylistom. (nevet) Most már olyannyira, hogy tervezek is magamnak ruhákat. Nemsokára elkészül egy exluzív darab, aminek az anyagköltségeit szerencsére ki sem kell fizetnem, három ruhatervemet adtam érte cserébe. Nagyon örülök, hogy így is kiélhetem a kreativitásomat.
@@
Gyakran felvetik, hogy metroszexuális vagy. Erről mi a véleményed?

A metroszexualitás napjainkban már egy elfogadott dolog. Ez a túl igényes férfit jelenti, ami rám abszolút igaz: szeretem ha jól nézek ki, ha jó a ruhám, ha illatos vagyok, ha mindig szög egyenes a szakállam és kitalált-saját stílusú a hajam. (nevet) Szeretem, ha minden komplex rajtam. Ez van… Régen lebuziztak, de a csajok is tudják, hogy nem vagyok az, úgyhogy már nem érdekelnek a negatív kritikák. A lényeg, hogy én jól érzem magam így és aki meglát az is felvidul a kinézetemtől.

Állítólag imádod a nőket. Van most barátnőd?

Most épp nem élek párkapcsolatban, mert nem igazán van rá időm. De mindig van valaki, akit szerethetek egy kicsit.

Visszatérve a zenére, az első kislemezed, a Lehet zöld az ég… óriási sikert aratott. Számítottál ekkora népszerűségre?

Abszolút nem, hiszen hamar kiestem a Csillag Születikből. Azt hittem, majd elfelejtenek. De szerencsém volt, mert a Warner kiválasztott engem. Ők annyira komolyan vették a velem való foglalkozást, hogy végül meg is lett ennek az eredménye.

Hogy kezelted a hirtelen jött népszerűséget?

Nagyon nehéz volt, pedig egész életemben erre készültem az összes iskolával együtt, amit kijártam (Opera ének szakra jártam). Céltudatosan készültem erre a pályára, mégis nehéz volt felfogni a tényt, hogy megismernek az emberek. Hirtelen belekerültem abba a világba, amit korábban én is csak a tévéből ismertem. Amikor hirtelen megváltozott minden, nem tudtam hogy kezeljem azt, hogy most már ez vagyok én. De már kezd visszajönni az önbizalmam, ami elengedhetetlen ehhez a szakmához.

Értesüléseim szerint, szoktál fotózni és festeni is. Valahol láthatóak a munkáid: volt már esetleg kiállításod is?

Volt már kiállításom, de amit most láthatnak az emberek, az meg is jelent: hiszen az egész albumom grafikai részét én készítettem. Hónapokig rajzoltam kézzel, aztán számítógéppel színeztem meg. Mindegyik dalhoz készítettem egy illusztrációt, illetve magát az albumborítót is én csináltam.

Néhány hete sztárvendég voltál az X-Faktorban. Milyen érzés, hogy most már sztárvendégként és nem egy versenyzőként állhattál a nagyközönség elé?

Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy engem kértek fel, pedig nem is én nyertem meg a Csillag Születiket. Nagyon jól éreztem magam köztük, sokkal jobb volt, mintha versenyeztem volna. Teljesen más volt kívülről nézni a versenyt, úgy hogy én csak sztárvendégként voltam jelen. Mindenkinek kívánom ezt az érzést. (nevet)

Mi a véleményed az X-Faktorról: te indultál volna rajta?

Mindenképpen. Sőt, talán jobb is lett volna, mert azóta sokat fejlődtem… Bár, az meg talán a Csillag Születiknek köszönhető. (nevet) Szükség van a tehetségkutatókra, csak most már felmerül a kérdés, mikor unják meg az emberek? Ezekkel a tehetségkutatókkal, énekesgyártásba kezdett Magyarország, aminek eleve nem túl nagy a piaca. Egy kicsit már sok ezekből a műsorokból, de én igazából nem panaszkodhatok, hiszen ennek köszönhetem a sikereimet. Tehát jó is meg rossz is. (nevet)

Van esetleg kedvenced a versenyzők közül?

Igen, Nikolast nagyon csípem. Ő is egy olyan komplex személyiség, amilyen szerintem én vagyok. Egyben van az egész srác, jól kitalálta magát: jó a hangszíne és a megjelenése. Szerintem hazánk egyik legjobb énekese jelenleg. De hogy kit választ majd legjobbnak a közönség, az egy teljesen más ügy…